Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
Burgstadt, Vorburgstadt és Stadtburg. A középkori Buda morfológiájához 35 tében a kérdés is felvetődik, hogy ezek tulajdonképpen nem puszta garnizon-városok, azonban ahogy erre Beresford rámutatott, ilyen legfeljebb néhány kisváros, amely vár előterében, a bailey-ben elfér. A várost csak virágzó helyi gazdaság tarthatta fenn, és ezt Edward kiváltságaikkal is elősegítette.45 Angliában a meglévő várhoz igazodó típus mellett (Ludlow) a városba utólag behelyezett vár (normann idők), és a várral együtt, közös védelmi egységként alapított város is előfordult (I. Edward kora).46 A várral összeépült város típusai közül francia területen a korai eredetű városokat leszámítva47 elsősorban a szorosabb értelemben vett „villes d’accession” terjedtek el: azaz egy meglévő, korábbi várhoz épült hozzá utólag a város, esetleg a vár előterében jött létre. Többségük kisváros, morfológiai rokonságuk a livóniai városokhoz már eddig is feltűnt. Ide számítható pl. Coucy is.48 Számunkra az azonos szinten épült várak és városok az érdekesek, ahol - főként a fennsíkon épült városok esetében - nem ritka a háromszögalakú város, ahol a vár általában a két hosszanti oldal által alkotott szögben foglal helyet. Ilyen pl. Gensac, Châteaudun, Sainte Suzanne stb.49 Az újonnan alapított szabályos alaprajzú városok esetében viszont igen ritka a vár, ami azért sem érdektelen, mivel az erődített város nem hiányzik az alapított városok közül.50 A zömében francia lovagok által birtokolt jeruzsálemi királyságban az erődített városoknak leginkább egyik sarkában, vagy legalábbis a városfal mellé épült a citadella.51 A francia hatás kimutatható Svájc francia nyelvű részén is. Bonne pl. egy fennsíkon fekszik, egyik végén áll a vár, hozzávezet a fennsíkon az egyetlen utca.52 Németország területén is megtalálható a koraközépkori, gyakran erődített városmag mellett, vagy még inkább a körül alakult város.53 A vár és város kapcsolata továbbra is fennmaradt. Ismeretes, hogy a várak hozzájárultak a tartományúri hatalom kiépítéséhez, amelyet tervszerű városalapítás vált fel. így logikus, hogy létrejön a vár és a város összekapcsolása is, amelynek két formája lehet: a meglévő vár tágul ki várossá, illetve a tartományurak egyszerre alapítják a várat és a várost. A végeredmény azonos a vár és város kettőssége egységében.54 A vár utólagos városba helyezése viszont ritka.55 A vár és város együttes alapítása igen előnyös. „Solche Stadtburger [sic!] wandten ihre Abwehrkraft wohl stets nach aussen, sie lagen nicht als Zwingburgen innerhalb der Städte, sondern im Mauerring, konnten aber gleichwohl die Funktion des letzten Bollwerks übernehmen, wenn auch eine Absicherung nach innen in ausreichender Stärke gedacht war.”56 Westfália egyes részeiben mindkét típus - a vár mellé utólag és egyidejűleg épült város - előfordul. Lippe legtöbb városa pl. egyszerre Gründungsstadt és Burgstadt, pl. Lemgo, Horn, 45 Beresford 1967. 126. p. skk, 180. p. skk. 46 Dickinson 1962.349. p. 47 Planitz 1954.185-186. p.; Lavedan-Huguehey 1974.13-58. p. 48 DICKINSON 1962. 347. p. skk.; KUBINYI 1962. 161. p., 2. térkép. Várral együtt alapított kisváros létesítésére kapunk adatot Ardres-el kapcsolatban. (11. sz.) SCHWINEKÖPER 1980. 156. p. 125. j., 163. p. 49 Lavedan-Huguehey 1974. 39^t2. p. 50 Lavedan-Huguehey 1974. 59-100. p. 51 SMAIL 1973. 67-80., 89-122. p. 52 Lavedan-Huguehey 1974. 49 p 53 Planitz 1954. 185-186. p.; Lavedan-Huguehey 1974. 13-58. p. 54 Kittel 1973. 74. p. skk. (Ennen nyomán). 55 kittel 1973. 77. p.; Keyser 19691972 372. p. skk. 56 [„Habár az ilyen Stadtburg védelmi ereje mindig kifelé irányult, és ez nem citadellaként a városon belül, hanem a falgyűrüben állt, egyrészt átvehette nemcsak az utolsó védömű feladatát, másrészt így látták biztosítottnak a megfelelő erejű, befelé irányuló védelmet.” - A Szerk.] Kittel 1973. 75. p.
