Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
34 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete tői)31 ha a várak kisebbek lettek, és főként magaslatokra kerültek. Szempontunkból főként azok a várral egybeépült városok, illetve városokkal egybeépült várak a fontosak, amelyek azonos szinten foglaltak helyet. Ilyenformán nem tarthatjuk all. században alapított magyarországi püspöki székhelyeket a budai típus előképének. Ezeknél ugyanis a későbbi várakhoz képest nagy kiterjedésű püspökvár32 többnyire egy dombon foglal helyet, és a vele nem mindig későbbi közös fallal körülvett város, eredetileg előváros szintben alatta foglal helyet. (Például Pécs, 5. ábra.)33 A francia városépítés-történészek a feudális maghoz (vár, kolostor) épült városokat „villes d’accession”-nak nevezik, és ennek egyik alfaját abban látják, amikor a város és a vár azonos szinten épült. Ennek három típusa lehet: város és vár síkságon, emelkedésen, vagy összetett típus.34 A továbbiakban egyes országok példáin mutatjuk meg ennek a főtípusnak különböző formáit. Angliában a várnak — legalább is az első időben - a városon belül különleges szerepe volt. Hódító Vilmos ugyanis a városokba várakat épített, sőt egyes esetekben ennek céljára házakat is lerontatott, amelynek régészeti bizonyítékai is előkerültek.35 A legvilágosabban ez Winchester esetében mutatható ki (6. ábra), ahol a város délnyugati részét lebontva egy várat emeltek, hogy uralja a várost.36 Winchesterhez hasonlóan a város szélére kerültek a londoni várak is. Első volt a Tower délkeleten, és azt követték nyugaton Baynard’s Castle és a Montifichet Castle. A városfalon belül, de amellett épültek.37 Más típusú Norwich, ahol ugyancsak házak helyén a város közepén épült fel a vár.38 A normann hódítást közvetlenül követő időben alapított városok zömét vár mellett építették fel. 1000-1140 közt Angliában 40 várost alapítottak, és közülük harmincat várral. Később egyre kevesebbet, 1251-1368 közt 52 alapított város közül már csak kettő kapcsolódott várhoz. Mégis, az alapított városok 31%-a mellett volt vár. Walesben viszont még a 13. századvégén is az angolok a várat és a várost természetes társnak tartották.39 Ezek a „castle-towns”40 gyakran „mintegy kiegészítőként álltak a vár kapujánál”.41 Ez áll pl. Ludlowra, ahol a vár kapujához vezető út északi oldalán alakult ki a 11. században az első település, hogy végül a 13-14. századra tehető városfal egy látszatra szabályos alaprajzú várost öleljen körül, amelynek északnyugati sarkát foglalja el a vár.42 Nagyon fontosak I. Edward walesi alapításai, ahol tíz várat építettek várossal.43 Ezek nemcsak a várépítészet tetőpontját jelentik, hanem a vár a várossal közös védelmi egységet képez. A legjobb példa Conway. (7. ábra.) A vár a város legalacsonyabb sarkát foglalja el, közte és a város szemben eső vége közt 100 láb a szintkülönbség.44 Különösen a normáim, vagy a walesi vár-városok ese31 Mint az előbbiekben idézett szláv, vagy a nyugati püspöki városok egy részénél, ld. fenn 17., 18., 19., 21., 23. j. 32 Területük általában 2,4-3,1 ha. CSORBA 1978. 47. p. 33 FÜGEDI 1969. 106-109. p.; Gerevich 1975. 262-266. p. 34 Lavedan-Hugueney 1974. 39^12. p. A „villes d’accession” uo. 33-58. p. 35 Platt 1976. 37. p.; Platt 1978. 2-6. p. 36 Biddle 1975 258. p.; Barlow-Biddle-Feilitzen-Keene 1976. 302-305. p. 37 Brooke-Keir 1975. 30. p., 214. p. skk. 38 Brown 1976. 51. p. skk., 56., 67. p ;Green-Young 1977. 11. p. és 4. térkép; Tuner 1971.55. p.; Platt 1978. 13-16. p. 39 BERESFORD 1967. 183. p.; PLATT 1976. 23. p. skk. 40 BERESFORD 1967. 334. p. 41 BERESFORD 1967. 334. p. 42 CONZEN 1968. 122-127. p.; Turner 1971. 55., 207. p.; Platt 1976. 33. p. skk. 43 BERESFORD 1967. 35-51. p.; Brown 1976. 96-116. p. 44 Beresford 1967. 42. p. skk., 545. p. skk.; Conzen 1968. 127-130. p. A vázlat: 129. p.
