Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
Burgstadt, Vorburgstadt és Stadtburg. A középkori Buda morfológiájához 33 Gnieznot,18 19 vagy nem egy orosz várost,10 de épp úgy lehet német területen példát találni. Itt utalunk P. Grimm megfigyeléseire az Ottó-kori Pfalzokkal kapcsolatban. Ezek erődítve voltak, gyakori sarkantyúhelyzetük (Spornlage), és a 9-10. században nagyszámú kétrészes vár tűnik fel. Erre példa Tilleda. Werlanak viszont, amelynek nagy hatása volt Brandenburgra és Szászországra, két Vorburgja is volt. (4. ábra.) A jelenlegi kutatások szerint a Vorburg bizonyos városelőtti (frühstädtisch) körülményekre mutat.20 A várnak tekinthető szűkebb központ mellett épült, vele közös, vagy hozzá csatlakozó erődítéssel rendelkező település morfológiai típusa tehát a várépítészet nagy átalakulása, illetve a jogi értelemben vett város (Rechtsstadt) kialakulása előtti korszakban is létezett. Ezt annál is inkább kell hangsúlyoznunk, mert a korai eredetű városok többségénél (városmag a római civitas-, castellum-, királyi Pfalz-eredetű vár, vagy püspök- illetve kolostorvár) a vár városbeli helyzete centrális, az excentrikus jelleg inkább a később keletkezetteknél gyakoribb, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének bármely esetben kivételek.21 A 9-11. századi fejlődéssel kapcsolatban még két dolgot kell megjegyeznünk: nem minden nagy erődített hely volt állandóan lakott, hanem csak időlegesen használt menekítővár szerepét töltötte be,22 a városmagként szolgáló vár viszont általában nagy alapterületű, hiszen helyet foglal itt a székesegyház, esetleg több társaskáptalan, egyházi és világi urak házai.23 A várral egybeépült város morfológiai típusának tehát több előzményét lehet megkülönböztetni. Fokozatos változások is kimutathatók. Keletnémet területen a nagy népvárak a 9-10. században kezdték elveszíteni a jelentőségüket, gyakran kis Kernwerk-eket építenek beléjük, ami a magaslati várak állandó beépítéséhez vezetett.24 Általánosan ismert, hogy all. század a várépítésben cezúrát jelent.25 Ez megmutatkozik a kő-, vagy téglavárak elterjedésében,26 a várak magaslatokra kerülésében,27 a korábbiaknál kisebb alapterületükben.28 29 Ez utóbbi megfigyelést használják fel a Schuchhardt-féle Volksburg-Herrenburg megkülönböztetés20 alátámasztására. Lényegében ugyanebben a korszakban született meg a Rechtsstadt. Ezt ugyan újabban egyesek későbbre, a 12. század második felére helyezik, és felhívják a figyelmet, hogy ezek a városok kinézésükben is különböznek a korábbi városias jellegű településektől,30 mégis, mivel a történeti folyamatok nem egyik pillanatról a másikra változnak, mégis feltűnőnek kell tekintenünk, hogy mind a vár, mind a város nagyjában párhuzamosan alakul át. Hogyan érvényesült azonban a várral összeépült város morfológiai típusa, (ha eltekintünk az átalakulás előtti időből átvett és korszakunkban továbbélő településeknél már meglévők-18 HENSEL 1967. 84-85. p. 19 Woronin-Karger-Tichonov 1959. 184-199., 413-435. p. 20 Grimm 1968. 83-90. p 21 Planitz 1954. 185-186. p.; Lavenden-Hugueney 1974. 13-58. p 22 Koller 1978. 18. p. skk. 23 Vö. Planitz 1954. 63. p. skk. Püspöki városokra: Braunfels 1977. 18-39. p. 24 Timpel 1979 349. p. 25 PATZE 1976. 427. p.; EBNER 1970. 34. p. A középkori német nemesi várak nem vezethetők le a koraközépkori Grossburgokból: SCHLESINGER 1974. 20. p. 26 GERŐ 1955. 44. p. skk.; EBNER 1976. 18. p 27 Ebner 1976 18. p. skk. 28 Brown 1976.15. p skk. 29 SCHUCHHARDT 1931. 1-2. p 30 Vö. KOLLER 1978. 46-57., 66. p. skk. Bár a szerző elsősorban Ausztriát vizsgálta, utal arra, hogy Németország már részein is hasonló jelenségek figyelhetők meg. Koller 1978. 1-6. p.
