Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
328 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság rokonságban álltak egymással, hiszen Handó budai házát Kálmáncsehi örökölte.141 A városi adótárgyalási meghívások, amelyek vitán felül Handó szándékából eredtek (az ő kincstartósága alatt kezdődtek), a kincstár érdekein túlmenően a városi rend szervezésére irányuló kísérleteknek is tekinthetők. Emellett szól az a körülmény is, hogy - mint láttuk - Handó Vitéz János neveltje és tanítványa, Vitéz pedig a rendi fejlődés híve volt.142 Csak míg Vitéz elsősorban a köznemesség szerepét akarta előtérbe helyezni, a polgári Handó, úgy látszik, már továbbment, s a városokat próbálta megszervezni. Rövid két és fél évi kincstartóság után Mátyás bizalma Handót a főkancellári székbe emelte, és ezáltal ő lett az ország főhivatalnoka, azonban nemsokára meghalt. Mint láttuk, Handó terve nem sikerült, de nem is sikerülhetett. A magyar városokat csak akkor lehetett volna egységes szervezetben összehozni, ha ennek meg lettek volna a gazdasági előfeltételei. Az egységes országos piacnak még csak csíráit találjuk. A nagyváradi vámper pontosan megmutatja a meglevő elemeket, de az egység korlátáit is. Az egyes országrészek közötti kereskedelemben ekkor még kizárólag a külkereskedelmi forgalom árucikkeinek volt jelentősége. Ez persze érdekeltté tette a városok felső, külkereskedelemmel foglalkozó rétegét a szövetkezésben, a polgárság nagy tömegei azonban közömbösek maradtak, és ezért a széthúzó erők még jelentősebbek voltak. Természetesen a további fejlődés a belső piac kialakulása irányában haladt, és az uralkodó további támogatása a rendi fejlődést is siettethette volna. Mátyás idejében azonban az uralkodói támogatás önmagában, gazdasági alap nélkül nem érhetett el eredményt. Alatta még az egyes országrészeken belül kialakult városszövetségek is csak részben voltak gazdaságilag megalapozottak. Ellentétek mutatkoztak az öt városon belül, de hasonló volt a helyzet a szászoknál is. Az universitas létrejöttében meglévő gazdasági alapokon az uralkodói hatalomnak a fejlődést siettető szerepe volt, azonban midőn Mátyás halála után ez a felülről jövő jótékony behatás elmúlt, az universitas válságba került. A tovább erősödő gazdasági fejlődés következtében azonban a szászok most már saját erejükből ki tudták heverni a krízist.143 A városok közül az egységes piac létrejöttében és a polgárság rendi egyesülésében a szerencsés földrajzi helyzetű és a királyi székhely áldásaiban is részesülő fővárosi polgárok voltak a leginkább érdekelve.144 Ők is elsősorban külkereskedelemmel foglalkoztak. Elő állatot exportáltak, és cserébe posztót hoztak be.145 Budai polgárok alföldi legelőket béreltek, ahol - nyilván exportcéllal - szarvasmarhát tenyésztettek.146 Iparuk országosan jelentős volt, még báni Pataki 1950. 290. p. 50. j. Ugyanaz a ház először mint néhai György kalocsai érsek, majd mint Domokos fehérvári prépost háza szerepel. 142 MÁLYUSZ 1957. 599. p. 143 MÁLYUSZ 1939. 429. p. 144 Budai kereskedők pozsonyi és kassai üzleteire ld. KUBINYI 1959a. 117. p. 157. j. Kolozsvári működésükre GOLDENBERG 1957. 309. p. A Zenggig és a horvát tengerpartig terjedő kereskedelmükről viszont Mátyásnak Pest számára 1480-ban kiadott és fentebb ismertetett kiváltságlevele tájékoztat. Az adatokat százszámra lehetne szaporítanunk 145 Ld. a 76. j.-ben leírt 15. század közepi pert Mikolai István deák budai bíró és pozsonyi kereskedők között. Mikolai szarvasmarhát szállított, s ennek árán posztót szerzett be. Pest város jelentőségét a szarvasmarha-kereskedelemben mutatja, hogy Mátyás 1464-ben 1500 ökröt vesz át a pestiektől, hogy a cseh királynak küldje őket. Pozsony v. It. oki. 4651, sz. 146 Mint 1469-ben Sygel Tamás budai polgár Nyársapátin. MÓL DL 19667., 16937., 16940.; Sygel budai esküdt is volt: MÓL Ft. Zágr. érs. It. 40. Priv. [MOL DF 252008.]
