Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme... 329 nyavárosi céhek is a budai céhszabályokat veszik át.147 Úgy látszik, hogy maga az uralkodó is elő kívánta segíteni Buda és Pest gazdasági vezető szerepét a többi város rovására. Pozsony városa például elveszti Mátyás idején az árumegállító jogát,148 149 s ezáltal felszabadul Buda számára a Nyugatra vezető útvonal. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Budán meginduljon a kereskedelmi tőke felhalmozódása.I4<’ Ezért nem véletlen, hogy nemcsak a vámperekben az övék a vezető szerep, hanem a későbbi időkben is valahányszor sor kerül a városi rend egységes fellépésére, ők szervezik meg. 1504-ben a marhakereskedelem ügyében hozott törvények ellen körlevéllel fordulnak a városokhoz,150 1511-ben pedig a különféle városokat ért sérelmek ügyében közös kérvényt intéznek az uralkodóhoz.151 A Jagelló-korban a főváros szerepe tovább erősödött, és nőtt a kereskedelmi forgalom is.152 A belső piac fejlődését igazolják azok az adatok, amelyek a budai mértékegységeknek országos mértékegységgé válására mutatnak. A budai márka már a 13. századtól kezdve fokozatosan elterjedt,153 a Jagelló-korban azonban Buda gabona és bormértékének elterjedéséről hallunk. Pozsony megye 1525 táján határozatot hozott, hogy ezentúl a vármegyében egységes mérték legyen, és ezért a budai mértékeket veszik át. II. Lajos jóváhagyta ezt a határozatot, sőt elrendelte, hogy Pozsony városa mint királyi város szintén vegye át. A mértékeket pedig Bekény Benedek királyi ítélőmesterrel a király maga küldte le a városnak.154 Mindez valószínűvé teszi, hogy a mohácsi katasztrófa és Buda nem sokkal később bekövetkezett eleste nélkül a fejlődés nem állott volna meg, és nálunk is kialakulhatott volna egy, a Habsburg-korinál erősebb és egységesebb városi rend. Eredményeinket röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a 15. század második felében a belső piac fejlődése lényegében még csak egyes országrészekre kiterjedő piackörzetek létrejöttéig jutott el. Az országos piac fejlődése egyelőre még csak a külkereskedelmi forgalom árucikkeiben kezdett jelentkezni. Ennek következtében a városok közti politikai kapcsolat csak egyes országrészeken belül hozott létre közös szervezeteket, országos városi rendi kapcsolat még nincs. A támokszék azáltal, hogy a budai jogú városok kisajátítják, a fejlődés akadályozója 147 Nagybányai szűcsök: MÓL DL 18325. Budán és Pesten tanult ötvösök is kerülnek vidéki céhekbe, SZABÓ 1889-90. III-IV. 126,331. p, 148 MÓL Ft. Pozsony v. It. oki. 2201. sz. [MOL DF 240824.] 149 Ld. erre Kubinyi 1959a. 110. p. 150 IvÁNYI 1910. II. 3797. sz. 151 MÓL Ft. Pozsony v. lt. oki. 5283. sz. [MOL DF 243327 ] Ebben a kérvényben szó van a városok vámmentességének biztosításáról, továbbá arról a sérelemről, amely Buda bírói székét érte, mert joghatóságát csorbítva az esztergomi érseket egy budai ház ügyében nem a városi bíróság, hanem a pápa elé idézték. Foglalkozik a kérvény az árumegállító jog biztosításával, panaszt emel a zsidók kereskedelme ellen, kéri a kereskedelem biztosítását a rablásokkal szemben, a polgárok védelmét a földesúri tisztek ellen, a jobbágyköltözés biztosítását, a felvidéki városoknak a lengyelek elleni panaszainak tisztázását és végül a városi szabadságjogok biztosítását. Ez a kérvény is mutatja a városoknak a feudális erőkkel folytatott harcát. A kérvény egyik eredménye 11. Ulászló király 1511. december 12-én kelt rendelete az esztergomi káptalanhoz, amelyben eltiltja őket, hogy a budai ház ügyében értéküket a római Szentszék előtt pereljék, és utasítja őket, hogy a pert a budai „consulatus” előtt folytassák le. Ha nem engedelmeskednek, a kézbesítéstől számított 32-ik napra saját maga elé idézi őket engedetlenség miatt. A rendeletet a budai káptalan kiküldötte 1512. január 4-én Esztergomban a káptalani konzisztóriumban mutatta be. MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 64, fasc. 1. nr. 2. [valószínűleg 32,, MÓL DF 238177 ] 152 Vö. Kubinyi 1959a. 99-110. p. 153 Huszár 1958.13-18. p. 154 MÓL Ft. Pozsony város lt. 2689. sz. (Una et eadem mensura, puta fertalia bladorum et pinta vinorum Budensia habeantur).
