Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme... 313 Ez utóbbit a nádor a városok kérésére és javára, speciális királyi utasításra adta ki, tehát a városok gazdasági érdekeit szolgálta. A két tarifa összehasonlításával ezek szerint megismerhetjük azokat az árukat, amelyek vámmérséklése a városok érdekét leginkább szolgálta. Az összehasonlítás előtt azonban foglalkoznunk kell a vám jellegével és az első tarifa korával és hitelességével. A váradi káptalan 14. századi statútumai szerint a káptalan Váradon kétféle vámot szedett: vásár- és kapuvámot.45 A Szentjánosban 1476. augusztus 20-án tartott Bihar megyei vizsgálat is ezt igazolta. A vizsgálat alatt ugyanis az első tanú, Sztári János vallomását, hogy a káptalan a városba érkező minden kereskedőtől „tributum portarum et fori exegisset et exigi fecisset iustum”, mind a hatvankét tanú megerősítette. Bonyolulttá teszi az ügyet azonban, hogy Sztári vallomása elején előadta ugyan, hogy a káptalan a vámot „iuxta seriem et formam cuiusdam veteris et antiqui registri inferius presentibus verbotenus transcripti, quod ab olim habuit” szedte, vallomása végén viszont azt állította, hogy „ita videlicet, quod a singulis mercandis unum florenum auri valentibus, singulum denarium talismodi monete, cuius centum denarii unum florenum auri valent, et supra ad eundem numerum de singulis mercantiis, necnon de aliis rebus venalibus iuxta exigentiam rei tam vendite, quam empte exigi fecisset.” Sztári vallomását - Árthándy Balázs kivételével, aki azt vallotta, hogy nem tudja, „si aliquando ipsum capitulum contra registrum excessisset, an ne” - az összes tanú megerősítette, sőt a két egykori vámszedő, Mezőgyáni Pál és Szeléndi Antal is azt vallotta, hogy a régi registrum szerint, és ordine superius memorato szedte a vámot annak idején.46 Az ordo superius memoratus nyilván azonos a Sztári által említett 1%-os értékvámmal. A vizsgálat végén átírt registrum antiquum (1. alább, függelék) azonban ezzel ellentétben áll, nem érték-, hanem darabvámot tartalmaz. Tudjuk azt, hogy a vásárvám, akár a harmincad, értékvám volt, míg az út-, híd-, rév- stb. vámokat mennyiség vagy súly alapján szedték. Értékvámnál a vámolás mindig kapcsolatban van az áruk felbontásával47 Az 1%-os értékvám és az áru kibontásának kapcsolatára mutat rá a nádori ítéletlevél is: „quod singulas mercandas seu res mercatorum quorumcumque exactores tributorum singillatim examinare vel conspicere non habeant.” Úgy tűnik tehát, mintha a káptalani tarifa a kapuvám, míg az 1%-os értékvám a vásárvám lett volna. Ez azonban csak látszat, ami egyáltalán nem bizonyítható. Kétségtelen, hogy ez ellen az értékvám jelleg ellen igen élesen küzdöttek a városok, ami kiderül a szászok 1492. évi tiltakozásából is. E szerint a kanonokok „...pretendunt a singulis mercantiis unum florenum auri valentibus singulum denarium talis monete, cuius centum denarii unum florenum auri valerent, exegisse, [...] quilibet enim, qui rerum mercimonialium hinc inde deferendarum quantitatem et numerum novit vel intellexisse potuit, metiri posset, sepius contigisse, quod de uno quoque curru res quascumque in valore mille florenorum deferente decem florenos auri idem capitulum contra ius phasque inmoderata abusione exegisset. Forent autem tales mercatores, qui secundum magis et minus quandoque res et mercimonia trium vel quatuor milium florenorum aut etiam ultra deferre consuevissent...” Valóban ezek szerint egy-egy nagykereskedő esetleg 30^10 Ft vámot is fizethetett volna.48 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a vám egyáltalán nem volt szokatlan a 45 Bunyitay 1886.56. p. 46 MÓL Ft. Beszterce v. It. oki. 182. sz. [MOL DF 247417] 47 DOMANOVSZKY 1916. 14., 24., 48. p. stb. FÜGEDI 1961. 37. p. 48 A szászok panaszát a brassói huszadkönyv adatai is megerősítik. A „Societas magna” 1503. június 21-én például 1839, 30 Ft, október 1-jén pedig 1020 Ft értékű kést szállított. (QuGSt Kronstadt I. 37. p.)
