Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
312 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság szág Mihály ítéletét új ítélettel erősítette meg.39 Újabb ítélettel erősítették meg jogaikat Buda, Pest és társaik is.40 A nagyváradi vámtarifák Az előbbi fejezetben röviden összefoglaltuk a vámper lefolyásának történetét, de szándékosan nem tértünk ki a legfontosabb kérdésre, a nagyváradi vásároknak és az itt szedett vámoknak a jelentőségére. A nagyváradi vásárok jelentőségét földrajzi helyzetük adta meg. Várad Magyarország több piackörzetének érintkező pontjánál feküdt, amelyek között ezért Nagyvárad volt a természetes árucsereközpont.41 A vámper maga is teljes mértékben ezt igazolja. Az erdélyi kereskedővárosokon kívül az ország központjában fekvők (Buda, Pest, Fehérvár és Ráckeve), az északkeleti felvidékiek (Kassa, Eperjes, Bártfa és Lőcse), sőt a nyugat-magyarországiak (Pozsony) is részt vettek a vásárokon. A kereskedők zöme megelégedett azzal, hogy áruit Váradra vigye, ahol eladta, és helyette ott szerezte be, amire szüksége volt. Különösen jól igazolja ezt Kassa példája. A 14. században a kassai kereskedők még rendszeresen jártak Erdélybe, azonban a 15. században csak Váradig utaztak, és ott cserélték el áruikat erdélyi árukra.42 A váradi vásároknak ezt a közvetítő jellegét a kortársak is világosan látták. Nem tartották közönséges vásárnak, egy piackörzet központjának. A vámperben kiadott okleveleket szerkesztő jogászok ügyeltek arra, hogy a váradi vásárokat meg lehessen különböztetni a többi vásároktól. Többnyire nem fórumnak vagy nundinának nevezik, hanem locus cambii seu permutationis, cambium seu permutatio rerum mercimonia! ium, commutatio rerum venalium névvel emlegetik.43 A váradi vásároknak ez a piackörzeteket összekötő szerepe különösen szükségessé teszi annak megállapítását, mely áruknak volt a legnagyobb jelentősége ezeken a vásárokon. A váradi vásárokon előforduló legfontosabb áruknak ugyanis nemcsak egy piackörzetre, hanem az egész belső piacra jellemzőnek kellett lenniük, hiszen három (illetve Pozsonyt is ideszámítva négy) nagy gazdasági körzet kereskedői fordultak meg itt. Szerencsére módunk van erre a kérdésre választ adni, mégpedig a vámtarifák összehasonlítása útján. A perben ugyanis két vámtarifa szerepelt, a káptalan által 1476-ig használt „antiquum registrum”44 és az 1478-as Ország-féle tarifa. 39 1492. november 24-én, a Szt. Mihály oktáváján kezdődött kúriai ülésszak ötvenedik napján. MÓL Ft. Beszterce v. lt. oki. 1S2. sz. [MOL DF 247417.] Ez az ülésszak kereskedelemtörténetileg azért is jelentős, mert a szepesi városok nagy árumegállító jogi perében is ekkor ítélkeztek. DOMANOVSZKY 1922. 236-243. p. 40 „cives et incolas civitatum Budensis et Pesthiensis [...] ab omni solutione tributaria ubilibet in hoc regno et intra ambitum eiusdem existentium semper et ubique exemptos liberos et supportatos fore...” MÓL Ft. Pozsony v. It. oki. 2173. sz. [MOL DF 240797.] Bártfa városát a királyi jogügy-igazgató december 26-án értesítette az ítéletről. MÓL Ft. C 261. doboz. Bártfa v. lt. oki. 3082. sz. [MOL DF 215851.] Ld. [Borsvay Benedek királyi jogügy igazgató 1492. december 26-án írt jelen tanulmány végén közölt levelét.] 41 Vö. SZŰCS 1955. 108. p. skk.; ELEKES 1955. 12-15. p. 42 FÜGEDI 1956. 207. p. 43 Például a vámot Debrecenbe helyező és Váradra visszahelyező oklevelekben, vagy az 1492-es ítéletlevélben stb. 44 Bunyitayt (BUNYíTAY 1883-1935. II. 291. p. 1. j.) nem ismervén-úgy látszik-az 1476-os Bihar megyei vizsgálatot és az ott közölt régi tarifát, az tévesztette meg, hogy a városok a káptalan által bemutatott oklevelek között átírattak egy vámtarifát, amit Bihar megye 1343. január 1-jei átiratában terjesztett elő ellenfelének (TELEKI 1852-63. XII. 20-21. p.). Bunyitay ezt, az általa más helyen 1320-ra keltezett vámtarifát (BUNYÍTAY 1883-1935. II. 290. p., 3. j.) tartotta azonosnak az „antiquum registrum”-mal, noha az nem Nagyváradra, hanem Bihar mezővárosra vonatkozott.
