Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A budai pénzverés története a középkorban. Ismertetés Huszár Lajos monográfiájáról
306 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság nánd által kiadott rendelet is, amely forgalmukat eltiltotta. János pénzei egyébkén természetileg azért is érdekesek, mert egyes példányain megtaláljuk azt a magyar pénztörténetben rendkívüli jelenséget, hogy királyi pénzen idegen címer szerepel; a János által kormányzónak kinevezett Gritti Alajos címere. 1541-ben Buda török kézre kerül, és ezzel véget ér a budai pénzverés korszaka. A történeti rész után a budai kamara ispánjaira vonatkozó adatok összeállítása, majd a budai pénzek korrendi táblázata következik. Ez a táblázat erősen módosítja Schulek hasonló táblázatait, aki évről évre pontosan meg akarta határozni az egyes fajokat. Huszár a Schulek-féle rendszerrel szemben a korrendet csak nagyobb időszakokra adja meg, és így a hibalehetőségeket csökkenti. Végül a budai veretű pénzek kitűnő leírása következik, minden egyes pénzt kor szerint sorba szedve részletesen leír, és megadja a Corpus-beli számát is. A leíró rész függelékeként összehasonlító jegyzéket közöl, amelyből megtudjuk, hogy a Corpus számai közül melyik felel meg a Huszár-féle jegyzéknek. Az önálló pénzfajok eredeti nagyságú fényképes illusztrációja csatlakozik ehhez a részhez. Talán helyes lett volna ezeken az illusztrációkon kívül egyes fontosabb pénzfajokról nagyított ábrázolást is közölni. Végül egy nagyon bő német tartalmi kivonat a külföldi olvasók számára is élvezhetővé teszi Huszár hasznos munkáját. Szívesen látnánk még a munka egy esetleges új kiadásában, ha erre mód van, két kimutatást. Az egyik azt mutathatná be, hogy az időrendbe szedett magyar pénzfajok közül hány százalék budai veretet találunk, a másik pedig azt, hogy az ásatási leletekben előkerült vagy gyűjteményekben található magyar pénzek közül - egyes korszakonként - hány százalék budai veret található. Végül pedig az ásatási leletek alapján esetleg térképen lehetne érzékeltetni a budai veretű pénzek elterjedési körét. Ezek a kimutatások és a térkép véleményünk szerint plasztikusan mutatná be a budai verde jelentőségének alakulását a különböző korszakokban. Huszár Lajos munkája azonban e nélkül is nélkülözhetetlen segítséget nyújt a numizmatikusoknak, a történészeknek pedig lehetővé teszi, hogy további kutatásaikat kiszélesíthessék. Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. Budapest. (Budapest várostörténeti monográfiái 20.) Századok 93. (1959) 552-557. p.
