Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén

A VÁROSI REND KIALAKULÁSÁNAK GAZDASÁGI FELTÉTELEI ÉS A FŐVÁROS KERESKEDELME A 15. SZÁZAD VÉGÉN

A 15. században az árutermelés fejlődése elsősorban a mezőgazdaságban lényeges változásokat hozott. A feudális járadék formái között egyre inkább tért hódít a pénzjáradék, fejlődést tapasztalunk a társadalmi munkamegosztás terén is.1 Kiemelkedik a városok és mezővárosok kereskedelmi jelentősége. Kiszélesül a belső piac, a mezővárosok körül kisebb piackörzetek jönnek létre, egyes városok gazdasági hatósugara viszont már országrészekre terjed ki. Nyomon követhetjük az országos piac elemeinek kialakulását is.2 Ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy városaink fejlődése-különösen ipari téren-egyes kivételektől eltekintve nem érte el a nyugati városok színvonalát, és így gazdasági erejük viszonylag jelentéktelen volt.3 Természetesen ezeknek a gazdasági jelenségeknek ki kellett hatniuk az ország politikai szervezetére is. Közismert tény, hogy Magyarország politikai fejlődésében a városi polgárság a nyugati államokhoz képest igen kis befolyással rendelkezett, és az is közismert, hogy a polgári rend egységes erővé alakulása Mohács előtt csak megkezdődött, de nem jött létre.4

Véleményünk szerint a városi rend egységes, nyugati értelemben vett „harmadik renddé” fejlődése csak abban az esetben következhetett volna be, ha az egyes városok vagy városcsoportok körül kialakuló piackörzetek közötti kapcsolatok olyan formát öltenek, amelyben a köztük levő ellentétek eltűnnek, egyszóval kialakul az egységes, országos piac. Az alábbiakban ehhez a problémához kívánunk néhány adalékot nyújtani. Különösen középkori fővárosunk története szempontjából van ennek a kérdésnek égető jelentősége. (Fővároson itt és a továbbiakban nemcsak Budát értjük, hanem a vele ekkor már gazdasági egységet képező Pestet és Felhévízet is, hiszen a három város már a kortársak előtt is gazdaságilag egynek számított.5) A belső kereskedelmi forgalomban a vezető szerepet a fővárosi polgárok játszották,6 sőt még a külkereskedelemben is ők jártak élen, bár itt erős külföldi konkurenciával kellett küzdeniük.7 Ezért gazdaságilag a belső piac alakulása, politikailag a rendi fejlődés a városok közül leginkább a fővárost érintette. Mindezen problémák megvilágítására nagyon alkalmasnak látszik a 15. századi Magyarország egyik legjelentősebb vámperének, az 1476-78 között, majd újrafelvétel miatt 1492-ben másodízben folyó nagyváradi vámpernek története. Ebben a perben a

1 Pach I960. 44. p.; ELEKES 1955. 12. p. skk. ; Molnár 1949a. 142. p. skk.

2 ELEKES 1955.; Szűcs 1955. 176. p. skk. Mezővárosi iparra: SZÉKELY 1960. 17. p.

3 A városok gazdasági erejének jelentéktelenségét szépen mutatja a kassai kereskedötársaság története: Fügedi 1956. 211. p. Ld. még Elekes 1960. 19-20. p.; Maksay rámutat a városok kis számának a második jobbágyság kialakulásában játszott szerepére. (Maksay 1958a. 38. p.)

4 Vö. MÁLYUSZé. n. 102-103. p.

5 Kubinyi 1959a. 115.p., 121. j . Megjegyzendő, hogy ez a gazdasági egység nem jelenti azt, hogy egymás közt - akár gazdasági téren is - ne legyenek érdekellentétek. Vö. MOLLAY 1959. 203. p.

6 Kubinyi 1959a. 109. p.

7 Szűcs 1955. 183. p. skk.