Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A budai pénzverés története a középkorban. Ismertetés Huszár Lajos monográfiájáról
A budai pénzverés története a középkorban 305 téves, mert Onofrius sohasem volt főkincstartó, csak helyettese lehetett Rozgonyi János főkincstartónak.26 Onofrius fiai Noffry néven a király uralkodása utolsó évében, 1435-ben az ország összes kamarája élén állottak. Ezt Ernyey alapján Huszár meg is állapítja.27 Hozzátehetjük még, hogy egy 1437-ben kelt oklevél az ország összes pénzverőkamarái ispánjának nevezi a négy Noffry fivért.28 Zsigmond idején időnként rossz pénzt vertek, és ez utódai alatt is folytatódott. Az Albert király halála utáni évtizedben a pénzverés megosztottsága sem használt az ország gazdasági életének. Az ország északi részén működő pénzverdékben a gyermek V. László nevében Giskra vert pénzt, és így a budai verde az I. Ulászló király és Hunyadi János kormányzó hatalma alá eső területen - legalábbis az ezüstpénzverés terén - újból vezető szerepet kap. V. László nagykorúsítása után újból vernek aranypénzt a fővárosban is. Az 1450-es évekből fennmaradt egy kimutatás, amely fényt vet az egyes pénzverdék jövedelmére. Eszerint a budai pénzverde haszna, akár a kassaié vagy szebenié, 2-2000 Ft volt, míg a körmödé 12 000 és a nagybányaié 6000 Ft. E két utóbbi összeghez azonban a bányajövedelem is hozzá van számítva. Véleményünk szerint ez a jegyzék túl alacsonyra becsüli a pénzverdék jövedelmét, mert alig néhány évvel ezelőtt, 1451-ben Giskra a kassai pénzverdét 5000 Ft-ért adta bérbe,2 ’ ezek szerint a budai pénzverde jövedelmét is legalább ennyire kell becsülnünk. Az ezután következő fejezetek (Mátyástól Zápolyai János királyig) a könyv legszebb részei. Itt az előtanulmányokat is maga Huszár Lajos végezte el, és így a pénzek korrendjénél nem találunk olyan bizonytalanságokat, mint Schuleknél. Budán Mátyás alatt csak 1470-ig vertek pénzt. A trónra lépésétől ez évig tartó időszak pénztörténetileg két szakaszra osztható: 1458—67-ig évente új pénzt adtak ki váltakozó formákban, míg 1468—70-ig már állandó pénzeket vertek. Ez a második korszak egybeesik a pénzügyigazgatás átszervezésével. A budai verde 1470-től egészen II. Lajos koráig nem működik. Csak 1521-től - amikor II. Lajos király bevezeti a nova monetának nevezett rossz ezüstpénzek verését - indul meg újra a munka a budai pénzverdében. A nova moneta nemesérctartalma igen alacsony volt, úgyhogy 1525-ben vissza kellett térni a régi pénzhez. A nova moneta idején újra vezető szerepet kap a budai pénzverde: egykorú adat szerint volt olyan esztendő, amelyben a budai pénzverde haszna 87 347 forint 54 dénár volt! Rontotta a helyzetet, hogy sokan felhasználták az alkalmat, és hamis pénzt vertek, azonban úgy véljük, hogy a Huszár által idézett Marino Sanuto-féle adat Thurzó Elek, Báthory András és a Fuggerek „hamispénzveréséről” nem erre vonatkozik. Thurzó és Báthory királyi kincstartók is voltak, továbbá egy időben Thurzó a körmöd és Báthory a nagybányai pénzverőkamara élén állott.30 A Fuggerek viszont köztudomásúan a Thurzók társai voltak. Ez az adat ezek szerint nem a magánosok hamispénzverését bizonyítja, hanem azt, hogy a királyi verdékből kikerült pénzek iránt oly nagy volt a bizalmatlanság, hogy hamis pénznek tekintették őket. Valóban, a nova moneta árfolyama az antiqua monetá hoz képest igen alacsony volt. II. Lajos halála után utóda, Zápolyai János is veretett Budán ezüstpénzt. Bár ezek fennmaradt példányai igazolják, hogy jó minőségű pénzek voltak, a mohácsi csata utáni bizonytalan helyzetben a lakosság mégis bizalmatlan volt irántuk. Hozzájárult ehhez az a Habsburg Ferdi-26 Uo. 71.p. 188. j. Ernyey, akit Huszár idéz, csak Rozgonyi helyetteseként említi. ERNYEY 1916. 114. p. Ld. még: SZERÉM1-ERNYEY 1913. 677. p. 27 Huszár 1958. 78. p. 28 CDX/7. 910. p. 29 TELEKI 1852-63. X. 297. p. skk. 30 THALLÓCZY 1879. 225. p.; HORVÁTH-HUSZÁR 1955-56. 32. p.
