Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A budai pénzverés története a középkorban. Ismertetés Huszár Lajos monográfiájáról
304 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság vélte, azonban - mint ahogy arra Huszár helyesen rámutat18 - a krónika miniatűréit 1370-ben készítették, nem pedig 1358-ban, mint Schulek hiszi. Huszár már felhasználhatta Mályusz megállapításait, és így erős változtatásokat hajtott végre Schulek korrendjén. Hozzá kell tennünk, hogy bár Bernardi Nagy Lajos korabeli pénzverő-kamaraispáni szerepére okleveles adatunk nincs, kétségtelen, hogy 1373-ban már tekintélyes budai kereskedő,19 így tehát - mivel Nagy Lajos-kori pénzeken monogramja szerepel kamaraispán is lehetett. Ezt leszámítva is maradnak a Schulek-féle korrendben problematikus részek. Egy példát szeretnék csak felhozni. A C. 69. számú Nagy Lajos-garast és a C. 101. számú budai városi dénárt Schulek a király uralkodása első idejére helyezte, mert a címer rutapajzsban áll.20 Miután szerinte a rutapajzsot általában nők és gyermekek használták, és á király félig gyermekként került a trónra, a rutapajzsos címer csak uralkodása elejére helyezhető. Alátámasztja ezt az is, hogy a garas verdejegyei L-S és Y-Y, amelyből az L valószínűleg Lorandus kamaraispán nevétjelenti, és így a pénz 1344-45-re korlátozható. A többi betű feloldása azonban vitatható.21 A rutapajzsos magyarázat ellen szól viszont, hogy sehol sem találjuk a király uralkodása első idejében címerét rutapajzsban, egyedül trónörökös-kori hercegi pecsétjén,22 viszont feltűnik a királynak az 1360-as évektől használt második nagypecsétjén, ahol a trónkárpitot rutapajzsokkal díszítették.23 Egy Schulek által még nem ismert Nagy Lajos-aranyforinton is rutapajzs van, amelyet Huszár más okok miatt 1365-69-re keltez.24 így tehát fel kell vetnünk a kérdést, hogy a C. 69. és a C. 101-es pénzek nem készülhettek-e a hatvanas években. Az L verdejegy esetleg egy ma még nem ismert kamaraispán nevét takarhatja, vagy mást is jelenthet. 1370 körül egy időre országszerte megszűnik a garasok verése. Budán ekkor aranyforintot sem vernek. A dénárok Nagy Lajos uralkodása végén — akár az ország többi részén - itt is a szerecsenfejes dénárok, amelyek a páduai származású Szerecsen Jakab kamaraispánsága alatt készültek. Bár Szerecsen a pécs-szerémi kamara ispánja volt, viszont nem ismerjük a budai kamaraispán nevét, valószínű, hogy a király uralkodása végén a pénzügyigazgatásban a Szerecsen családnak különleges szerepe volt. Mária uralkodása alatt újra vernek aranypénzt Budán, de e téren ekkor már Körmöcé a vezető szerep. Ettől kezdve az aranypénzt a körmöci pénz mintájára kell verni. Az ezüstpénz terén egy ideig még megmarad Buda vezető szerepe. Zsigmond király idejében - legalábbis uralkodása első éveiben - külön igazgatták a budai arany- és ezüstpénzverő kamarákat. Egyes későbbi adatok arra mutatnak, hogy az ország összes kamarái időnként egy kézben egyesültek. A kamaraispánok nevével kapcsolatban meg kell jegyeznünk Angelo Walich kamaraispán nevénél, hogy a Walicb valószínűleg nem vezetéknév, hanem származást jelent (Walich ma Welsch stb. az olaszok német népi neve). Az oklevél német nyelvű, ezek szerint a B-W verdejegyű pénzeknek Angelóval való azonosítása és koruknak az ő kamaraispánsága idejére helyezése nem valószínű.25 A Zsigmond-kori pénzügyigazgatásban előkelő szerepet visz a Bardi, később Noffry néven ismert család. Onofrius Bardóról megjegyzi Huszár, hogy főkincstartó is volt. Ez az adat 18 Huszár 1958.56. p. 19 Az erre vonatkozó adatokat idézi Mályusz 1958. 308. p. 13. j. 20 Vö. Huszár 1958.47., 57. p. 21 Uo. 58. p. 151. j. 22 PÓR 1893. 179. p. 23 SZENTPÉTERY 1930. 199. p. A pecsét ábrázolása: DERCSÉNYI é. n. 18. p. 24 HUSZÁR 1958. 56., 57., 144. p. 49. szám. 25 Uo. 70., 71., 80. p.
