Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 297 hegyi várnak nevezett város megnevezett elöljárója és az esküdtek nevében kelnek, corroboratio van, amelyben azt is megígérik, hogy bemutatás esetén privilegiális formában fogják átírni.24'1 Jogi jelentőségének változását mutatja, hogy amíg eleinte a corroboratióban sigillum minusnak nevezik,249 250 nem sokkal később már egyszerűen sigillum nostrumnak hívják,251 megkülönböztetve az authentikus nagypecséttöl. Tehát a város tulajdonképpeni pecsétjévé a titkos pecsét vált, és mivel csak nagyon ritka esetben váltják ki a felek a privilegiálist, valószínű, hogy jogi érvénye majdnem azonos volt a kettőspecsétével. Ezt igazolja az is, hogy a titkos pecsétes pátenseket minden esetben hártyára írták, tehát örökebb érvényre gondoltak.252 A pecsétet minden esetben a hátlapra nyomták. Míg a 15. század elején a város csak két pecséttel rendelkezik, az authentikus fuggőpecséttel és a titkos pecséttel,253 addig a század közepétől - sajnos időpontját pontosan nem tudjuk megállapítani254 - két újabb budai pecsét tűnik fel. A vágásos pajzsos-tornyos pecsét titkos pecsétté válása szükségessé tette újabb pecsét elkészítését a kevésbé jelentős ügyek számára. A két új pecsét közül a nagyobbik, a 3,6 cm-es pecsét nagyságában majdnem teljesen megegyezik a titkos pecséttel, ábrázolása pedig háromtornyos, nyitott kapus vár (78. ábra). Oklevelekben később ezt nevezik sigillum minusnak.255 Néha a titkos pecséttel azonos formák között használják,256 máskor azonban csak egyszerűbb formában, papír oklevélre nyomják, és a várost is civitas Budensisnek nevezik.257 Gyakran német nyelvű oklevelet is pecsételnek vele.258 A másik, S. Bude feliratú, szintén háromtornyú várat ábrázoló pecsétet úgy látszik csak missilisekre használták. Átmérője 2,3-2,4 cm. A 15. század közepétől tűnik fel.259 A két kisebb pecsét között mindenben nem tudunk különbséget tenni, hiszen mindkettőt használják missiliseken, sőt a két újabb pecsét elkészülte után is találunk titkos pecséttel lezárt missiliseket.260 Valószínű, hogy ez a három pecsét a budai városi kancellária három különálló osztályát jelölte, de ezt még további kutatásoknak kell tisztáznia. A négy különböző budai pecsét a város címerének alakulására is érdekes fényt vet. Eredetileg a háromtornyú vár és a vágásos pajzs egyaránt a város címere volt; közülük az utóbbinak volt nagyobb jelentősége. Már említettük, hogy a titkos pecsét átvette a nagypecsét ábrázolásainak elemeit és azokat egybeolvasztotta, így jött létre annak elég furcsa címermegoldása. Mivel 249 Vö. 149. j. 250 1326: MÓL DL 2350. 1412-ben is még így említik: „minorique nostro sigillo solito”. MOL DL 5866. [BTOE 111/2. 304-305. p.] 251 Pl. már 1330-ban; MonStrig. III. 158. p. 252 Még a 16. században is (1514: MOL DL 22637.). Mindig vörös viaszba nyomják, először 1326-ban (MÓL DL 2350.). 253 Mollay 1959. 81. p. Klain és gros néven különbözteti meg. 254 Mivel zömében a városok egymás közti érintkezésében kiadott okleveleken használták, lenyomataik nagy része külföldön található, és így egyelőre nem tudunk velük foglalkozni. 255 1514: MÓL DL 22607. Ld. még pl, 1503: MÓL DL 21148. 256 1495: Észt. kpt. m. It. Lad. 71. fasc. 1. nr. 14. [MOL DF 238300 ] Itt ugyan a pecsétet nem láttuk, de a minori sigillo civitatis nostre szövegű corroboratio, amely a titkos pecsétes oklevelekről ez időben hiányzik, a kispecsétre utal. 257 Ld. a 255. jegyzetben idézett okleveleket 258 MÓL Ft. Pozsony v. It. oki. 4959. sz. [MOL DF 243024] 259 1447: Uo.4045.sz. [MÓL DF 242118 ]; 1448:4161. sz. [MÓL DF 242234.]; 1459:4596. sz. [MÓL DF 242668.] Méreteiről Dr. Gustav GUndisch nagyszebeni levéltáros szíves levele tájékoztatott, akinek ezért ezúton is hálás köszönetét mondunk. 260 1499: MÓL Ft. Kassa. v. It Schwartzenbach-gy, 800. sz. [MÓL DF 270826.]
