Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
298 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság a város leggyakrabban használt pecsétjének ez volt az ábrázolása, véleményünk szerint ezt tartották a város hivatalos címerének. A háromtornyú vár, amely az ország legtöbb városának címere volt, azonban nem tűnt el. A 13. század első felére utaló, friesachi típusú dénárokra hasonlító régi budai pecsét ábrázolása azonban nem elégítette ki a későbbi korok művészeti érzéseit, tehát a várat másként kellett ábrázolni. Az ábrázolás megváltozása a 14. században következhetett be, mert az Anjou-kori budai városi veretű pénzeken a várábrázolásban elég következetlenség látható. Csak egy dénáron egyezik meg a vár képe a budai nagypecséten láthatóval261 (87. ábra), a többi egészen más.262 A 15. századi kispecsét várábrázolásának ősét már megtaláljuk a 14. századi pénzek közt263 (88. ábra). Ez a kép azonban már nem annyira egyéni, mint a nagypecsét váráé. Prága szintén 15. századi pecsétjén például a vár teljesen azonos a budai kispecsét várával264 (89. ábra). Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a kispecsét ábrázolása ekkor már Buda végleges címere, noha amikor a 15. század elején vésik Buda címereit, a titkospecsét és a kispecsét képét veszik alapul265 (100. ábra). A legkisebb budai pecséten ábrázolt háromtornyú vár megint más típus. A török idők alatt megint újabb pecsétet véset Buda városa, amelyen ugyan szintén háromtornyú várat ábrázolnak, ez azonban egyik eddig használt típussal sem egyezik266 (90. ábra). Buda végleges címere csak a török idők után alakul ki. A visszafoglalás után megszakad ugyan a jogfolytonosság, az első pecsét nem a háromtornyú várak családjába tartozik, hanem egy egyszerű kaput mutat267 (91. ábra), de a 17. század végén Buda megszerzi János király kiváltságlevelét, amelyből kiderül, hogy a háromtornyú vár Buda ősi címere.268 Ezt azonosítják valószínűleg a kőcímer ábrázolásával, mert Lipót császár 1703. évi címereslevelében ennek képét festik le26 ' (121. ábra). Budapest megalakulásáig ez volt Buda címere.270 Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961) 109-143. p. 261 Huszár 1947. 7. sz.; Huszár 1941a. II. t. 28.; CNH. II. 39. sz. 262 huszár 1947.; HUSZÁR 1941a. 28^10. kép. 263 Huszár 1947. 1. kép.; Huszár 1941a. II. t. 35.; CNH. II. 57. sz. 264 BERCHEM 1918. 100. kép 265 A kőcímerek a Vármúzeum Kőtárában (Halászbástyái kiállítás). 266 Jankovich Miklós fedezte fel 1685-ös lenyomatát (JANKOVICH 1961.). Felhasználásának engedélyezéséért ez úton is köszönetét mondunk. 267 TOLDY 1896. 268 PODHRADSZKY é. n. 790. p. 269 Fővárosi Levéltár (Páncélszobai iratok), [ma: BFL IV. 1018. Buda város titkos levéltára. 3. doboz, 4. sz.] 270 Kedves kötelességünk ez úton is megköszönni Kumorovitz L. Bernât professzor úr segítségét, aki a tanulmány készülése közben tanácsaival támogatott és több adatot rendelkezésünkre bocsátott.
