Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 279 kát, amelyek valóban a valóságot mutatják be. Sajnos, csak abban az esetben fogadhatjuk el a pecsétet a város hiteles ábrázolásának, ha az azon látható épület valódiságát egyéb adatok is megerősítik. Ezért igazat kell adnunk a numizmatikus Suhlénak, aki tagadja a pecséteken és érmeken látható épületképek forrásként való felhasználásának lehetőségét.79 Meg kell még jegyeznünk, hogy noha a topografikus ábrázolások összes típusa majdnem valamennyi európai államban megtalálható, mégis egyes típusok egyes területeken gyakrabban fordulnak elő, mint másutt. Német területen például igen gyakori a városképet mutató és kapualak kombinációs típusú pecsét. Az egyszerű, egy- vagy többtornyú épületet ábrázoló pecsét viszonylag ritkább, illetve egyes területeken, mint például Vestfáliában olyan formában fordul elő, hogy a vár oldalához még falakat ragasztanak, amivel a fallal körülvett várost akarták jelölni.80 Ausztriában a kéttornyú várábrázolás gyakori nagyon.81 Dél-Franciaországban a háromtornyú vár terjedt el erősen.82 A magyar vártípusú pecsétek eredetét mégsem tudjuk megnyugtatóan levezetni. Igaz, vannak hasonló vonások. Az osztrák Klosterneuburg pecsétjén83 például az oldalfalak szinte teljesen megegyeznek az esztergomi pecsét falaival (76. ábra), azonban itt sem lehet feltételezni a hatást, ugyanis Esztergom pecsétje a régebbi. Dalmáciában is gyakori a háromtomyos vár,84 de hasonló típust hiába keresünk. így tehát nem tudunk közvetlen külföldi hatást sem Buda, sem pedig más magyar város várképes pecsétjén igazolni. Sokkal valószínűbb a külföldi éremképek és pecsétek közvetett befolyása a magyar gyakorlata. Ez két módon történhetett: A 13. század elejétől a hazánkkal szomszédos dél-német területeken a friesachi dénárok terjedtek el. Nálunk is ez lett a leggyakrabban használt pénzfajta, olyannyira, hogy uralkodóink is friesachi utánzatú pénzeket verettek a század első felében. Ezek között igen gyakori a topografikus ábrázolású. II. András király dénárai között találunk a budai pecsét várképére igen hasonlító várábrázolásokat is85 (75. ábra). Nem csoda, ha a pénzek hatására éremképük a pecsétekre is felkerült. De a magyar szfragisztikai anyagban is találunk még a városi pecséthasználat kialakulása előtt is topografikus ábrázolású pecséteket. Nem egy egyházi testületünk templomot vagy várat vésetett pecsétére, mint az esztergomi, nyitrai és pozsonyi káptalanok (77. ábra), vagy a garamszentbenedeki és zobori (78. ábra) konventek.86 A magyar terület elég egységesnek tekinthető a topografikus ábrázolású városi pecsétek szempontjából. Igen ritka az ember- vagy állatalaknak épületelemekkel való kombinációja, és a városlátképes típus sem gyakori.87 Legtöbb épületelemet ábrázoló városi pecsétünkön háromvagy egytornyú vár látható. A szomszédos Ausztriában oly gyakori kéttornyú vár nálunk lénye79 Suhle 1954. 197. p. 80 TUMBÜLT 1887. 81 A Lind 1878-ben közölt topografikus ábrázolású városi pecséteknek tele kéttornyú: pl. Wiener-Neustadt, Linz (első pecsét), Radstadt, Laa, Ips, Waidhofen a. d L, Drosendorf, Hradisch, Zwetl stb 82 Pl. Languedocban: Ambialet, Castelnaudary Castel-Sarrasin, Cordes, Lautrec, Montréal, Saissac. DOUËT D'ARCQ 1863-68. II. 5605. sz. skk. 83 K.LETLER 1927. 49. kép. 84 Pl. Raguza pecsétjén: Darvasy 1942. 17. kép. 85 Réthy 1899-1907. I. 176-178. Igen hasonló ezekhez egy nemrégen Budapest határában előkerült friesachi éremleletben talált dénár, amelyre Gedai István hívta fel a figyelmünket, amiért ezúton is hálás köszönetét mondunk. Az érem publikációja a Budapest Régiségei XX. kötetében jelenik meg. A rákosszentmihályi friesachi éremlelet címmel. [Gedai 1963. - A Szerk ] 86 Esztergom: MOL DL 161.; Nyitra: MÓL DL 40007 ; Garamszentbenedek: MÓL DL 181; Zobor: MÓL DL 666.; Pozsony: MÓL DL 384. 87 Darvasy 1942. 17. p.
