Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
278 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság államai.66 Meg nem nevezett várral jelképezi III. Frigyes egyik bullája Szicíliát.67 A típus elterjedését - a várost jelképező értelmén kívül - a városok között elősegítette az is, hogy a császári bullák nagy részét épp városok részére adták ki,68 tehát a polgárok a mintát szem előtt tarthatták. Hozzájárult még a típus népszerűsítéséhez a pénzverés is. Az, hogy a pénzverde székhelyét épületekkel ábrázolták a pénzeken is, elősegítette az épületábrázolások várost jelképező értelmezését.69 A birodalomban számtalan pénzverde működött, a pénzek közkézen forogtak, hatásuk tehát nyilvánvaló.70 Egyébként is igazolható a pénzábrázolásoknak a pecsétvésésre gyakorolt hatása.71 Természetes tehát, hogy a típus tovább terjedt a birodalom határain, a vele kereskedelmi kapcsolatban álló területek felé. Gyakori Európa összes államában. A pecséteken és a pénzeken kezdetben a topografíkus ábrázolás egy egyszerű épület vagy városkapu72 (74. ábra), később azonban a kép kibővül. Az épületet fallal veszik körül, perspektivikusan ábrázolják, végül egész városlátképeket vésnek a pecsétnyomóra vagy éremre.73 Más esetekben épületelemeket kombinálnak egyéb ábrázolásokkal. Közülük a leggyakoribb az a típus, amelynél többnyire fiálékkal díszített kaput ábrázol a pecsét vagy érem, a kapuban pedig emberi vagy állati alakot helyeznek el.74 Ez utóbbi típus továbbfejlődése az, amikor az alak túlsúlyt kap az ábrázoláson, és az épületelemeket nem lehet megkülönböztetni a baldachintól.75 Igen szoros a kapcsolat ennél a típusnál a képzőművészet egyéb ágaival, ahol teljesen hasonló ábrázolásokat találunk.76 Az ábrázolások zöme sematikus. Elrendezésük többnyire szimmetrikus, nagy részüket nem lehet a valódi városképpel azonosítani. Ha mégis a valóságos várost kívánják bemutatni, akkor annak valami jellegzetességét emelik ki, például a templomot vagy városházát, ezt helyezik el középen, és a két oldalára szimmetrikusan néhány falat vagy épületet ragasztanak.77 Van aszimmetrikus ábrázolás is, ami többnyire sokkal jobban felel meg a valóságnak.78 A topografíkus pecsétek közül azonban igen nehéz a sematikus ábrázolási módszer miatt kiválogatni azo-66 Montferrati Bonifác thessalonikéi király bullájának hátlapján a városkép Civitas Thessalonicarum köriratot visel: Schramm 1954-56. III. 858. p. 67 Philippi 1885. 65. p. VI. t. 5b. 68 ERBEN 1931a. 7-22. p. (Igaz, hogy inkább a későbbi korokban.) 69 Suhle 1955. 70 Néhány példa: Welf Oroszlán Henriknek tudvalevőleg Braunschweig volt egyik legkedvesebb tartózkodási helye. Braunschweig város 14. századi pecsétjének (Berchem 1918. 110. kép) ábrázolása szinte a legkisebb részletekig azonos Oroszlán Henrik egyik pénzével (Suhle 1955. 111. kép). Mivel a pénz korábbi, a pecsét tehát annak mintájára készült. A pecsét és pénz egyébként a Dankwarderode várat és az előtte felállított oroszlánszobrot ábrázolja. Vö. még Pflugk-Harttung 1903. 15-18. p. 71 Kumorovitz 1936. 55. p. 72 Ilyen pl. Nagy Károly bullája, a capuai bullák, és általában a korai császárbullák. Pl. IV. Henriké: Erben 1931b. 4. kép. 73 Először a háromtornyú vár mellé falakat húznak (TUMBÜLT 1887. 18. p.). Másik típusnál a két szélső torony hátrább kerül, ferde fal köti össze a kaputoronnyal és ezáltal perspektivikus képet mutat (pl. Münster város pecsétje: Seyler 1894. 326. kép). Ennek továbbfejlődése a városkép (pl. Padova pecsétjén: Bascapé 1953.1. 11. p.). 74 Ilyen pl. a 70. jegyzetben említett braunschweigi pecsét. 75 Pl. Andernach pecsétjén (Endrulat 1882. VII. t. 2) már inkább baldachinnak lehet vélni a Madonna felett emelkedő boltozatot, mint kapunak. 76 Pl. a marburgi székesegyház Uvegfestményein (Madonna és Szt. Ferenc): Hamann 1955. VIII. t. 77 Pl. Ypernben a városháza, Bayonne-ban a katedrális (Lecoy de LA Marche é. n. 100-101. kép), vagy Dankwarderode vára (ld. 70. j ). 78 A legvalósághűbb ábrázolás Bajor Lajos császár aranybullájának Rómalátképe (ERBEN 1931a. III. t.; leírása és topográfiai azonosítása: 57. p.). Ennek a pecsétnek politikai tartalma van, a rajta ábrázolt épületek kapcsolatban vannak az 1328-as eseményekkel, Lajos császárkoronázásával (uo. 76. p.).
