Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda város pecséthasználatának kialakulása
Buda város pecséthasználatának kialakulása 277 hogy hazánkban a kettőspecsét a 13. század első felében volt csak - az uralkodóiakat leszámítva - használatban, ami összevág a vágásos pajzs felvételének időpontjával. Ha megvizsgáljuk Európa-szerte a városi pecsétábrázolásokat, összehasonlíthatatlanul a legtöbbön vár, városkép, esetleg egyes épületek láthatók.54 Ez a pecsétkép-típus, amelyet a francia szfragisztikusok mintájára topografikus ábrázolásnak nevezhetünk, nemcsak városoknál, hanem uralkodóknál, főuraknál és egyházi testületeknél is előfordul. Nemcsak pecséteken, de pénzeken is megtaláljuk, így a ffiesachi dénárokon és azok mintájára magyar pénzeken is.55 E típus eredetéről és jelentéséről nem találunk az irodalomban egységes állásfoglalást. Minden jel arra mutat; hogy ókori eredetű, ugyanis antik pénzeken számtalanszor láthatunk a középkori topografikus pecsétekhez és pénzekhez hasonló ábrázolásokat.56 Az antik példát a római birodalom területén alakult germán államok, majd az ő mintájukra Nagy Károly is átveszi. Véleményünk szerint a típus elterjedésében ennek volt a legnagyobb jelentősége. A frank császár egyik bulláján ábrázolt kéttornyú épület alatt már a „Roma” aláírást láthatjuk;57 és ez példát mutatott az egész nyugati birodalom számára városoknak egyes épületekkel való jelölésére. Károly pénzein ugyancsak találunk épületábrázolást, a Christiana Religio körirattal ellátott templomot. Ez a templomábrázolás azután hosszú ideig megmarad a pénzeken, eleinte még a Christiana Religiót,58 de már Károly utódától a pénzverde helyét (például Regia Civitas=Regensburg) jelenti.59 A jelentésváltozás nyilván a császári bulla befolyására történt. All. századtól kezdve a 16. századig minden császári és római királyi bulla hátlapján ott van az Aurea Roma felirattal és a Roma caput mundi kezdetű leoninus körirattal ellátott Róma-ábrázolás.60 Majdnem minden császár másként ábrázoltatta Rómát, találunk szimmetrikus és aszimmetrikus beosztású, kettő-, három- és öttornyú épületeket, városlátképet a bullák között.61 A sok különféle ábrázolás azonban mindig ugyanazt a várost jelképezte, és alig néhány mutatja közöttük a valódi Rómát, vagy egy valódi római épületet.62 A császári bullák hatására néhány 11. századi pápa bullájára is rákerül a Róma-ábrázolás.63 Az államnak a székvárossal való kifejezése, amikor a székvárost épület vagy városlátképpel ábrázolják, valószínűleg Róma hatására széles körben terjed el. A dél-itáliai langobard-normann fejedelemségek veszik át először ezt a típust (capuai fejedelmek bulláin Capua speciosa ábrázolás),64 majd pedig a keresztes lovagok65 és a latin császárság 54 Seyler 1894. 321. p.; Ewald 1914. 211. p.; Lecoy de la Marche é. n. 216. p.; Roman 1912. 129. p.; BASCAPÈ 1953. 80. p. 55 LUSCHIN-EBENGREUTH 1923.; HÓMAN 1916. 299. p. 56 Erben 1931a. 26-27., 33. p. skk.; Suhle 1954. 196. p. 57 ERBEN 1931a. 1.1. 2.; Schramm 1954-56. I. 298-299. p. (Bizánci hatás lenne?) 58 SCHRAMM 1954-56. 1. 306. p.; SUHLE 1955. 28. p. 59 Suhle 1955.30. p. 60 Ld. 28. j. 61 ERBEN 1931a., 50. (Táblázatban állítja össze a bullatípusokat.) 62 Haberditzl 1908. 644-646. p.; ERBEN 1931a. 63 PAOLI 1900, 320. p.; Pflugk-Harttung 1903. 5-14. p.; Erben 1931b. 153. p. 64 MURATORIUS 1740. 105-106. p. 65 A jeruzsálemi királyságban Amalrich király 1172. évi bullájának hátlapján templom Civitas regis regem omnium körirattal (Seyler 1894, 149. p.). A tyrusi érsekek bulláin a háromtornyú vár a Civitas Tyrit jelenti (12. század Frigyes érsek: Douët d'Arcq 1863-68. 111. 11812. sz. Ld. még 1279-ből: Uo. 11813. sz.). A ciprusi királyok bulláinak reversén a városkapu vagy háromtornyú vár a fővárost, Nicosiát jelenti (Alix királyné, 1234: Uo. 11802. sz.; Henri de Lusignan király, 1247: Uo. 11804. sz.; Hugues IL de Lusignan király: Uo. 11805. sz.).
