Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - Buda, Magyarország középkori fővárosa
238 A királyi székhely és a főváros gyéhez tartozó város exempciót élvezvén, az esztergomi érsek jurisdictiója alá tartozott. A prímás egyházmegyei és érseki szentszéke természetesen Esztergomban működött,54 kérdéses azonban, hogy elmondhatjuk-e ezt a született pápai követi minőségében tartott legátusi bíróságára is. Vannak ugyanis adatok, hogy az (időnként?) Budán ítélkezett. Erre elsősorban Chesius András csázmai prépost és kánonjogi doktor mint legátusi megbízott ténykedése idejéből maradtak adataink. Ő a „legátusi ügyek meghallgatásának szokott idejében és helyén”, az esztergomi érsek budai házában ítélkezett.55 Buda és polgárai azonban más, közjogilag érdektelen ünnepségek alkalmával is fontos szerepet játszották. Farsangkor például a király mindig nagy és drága fogadást rendezett. Sajnos, királyi számadásaink csak 1494-95-ből és 1525-ből maradtak fenn úgy, hogy a farsang időszaka is szerepel bennük. 1495-ben az uralkodó az Újlaki Lőrinc ellen vezetett hadjárat miatt a farsangot Pécsett tartotta, ahol március 3-án, húshagyókedden vendégséget rendezett.56 1494-ben II. Ulászló húshagyókedd napján, ami akkor február 11-re esett, Budán tartózkodott, s meghívta a budai polgárokat és polgárasszonyokat farsangi lakomára. 42 pint (kereken 70,5 liter) drága malváziai bort szolgáltak fel a vacsorához, a királyi sáfár pedig 34 forinttal egészítette ki a sajátjából a fogadás költségeit.57 1525-ben február 28-án volt húshagyókedd. II. Lajos is adott fogadást, ekkor azonban nem a polgárokat, hanem a pápai legátus bíborost, továbbá a főpapokat és bárókat látta vendégül. Ekkor is vettek malváziai bort, valamint kristálypoharakat, késeket és lámpásokat.58 A budai polgárság - bizonyára a városi tanács és a tekintélyes városi vezetőréteg - családostóli meghívása nyilván nem volt egyedi alkalom. Buda vonatkozásában ugyan nincs rá adat, de Mátyásról tudjuk, hogy 1488-ban meghívta az „asszonyokat” bécsi udvarába, akiket éjjel a város költségén szállítottak haza. Az eseményt kétszer is említik Bécs városi számadáskönyvében, először március vége és május közepe között, később pedig augusztus 31-én, ami akkor vasárnapra esett.59 Ez az adat kétféleképpen értékelhető. Mátyás elődei, Albert és V. László fogadásairól tudjuk, hogy azokon a városi kéjnők is részt vettek,60 így nem zárható ki, hogy őket szállították haza. Nem lehetetlen azonban az sem - sőt talán ez a valószínűbb -, hogy a polgárasszonyok számára adott az uralkodó fogadást. E mellett szókra, hogy amikor Zsigmond Párizsban járt, a városi úrhölgyek és a legtisztességesebb asszonyok számára vacsorát adott a Bourbonpalotában.61 Akárhogy is van, a fővárosi polgárok (és családjuk), úgy látszik, igényt tarthattak arra, hogy az uralkodó időnként ünnepélyesen vendégül lássa őket. A budai polgárok természetesen részt vettek nézőként a gyakori lovagi tornákon és lóversenyeken. Az utóbbiakon szerepeltek a király erre kitenyésztett versenylovai is. A lóversenyeket az úgynevezett „stadium”-ban tartották, amelynek helyét nem ismerjük. A városbíró feladata volt embereivel őriztetni a győztesek 54 Vö. Bonis 1997. 621-658. p. 55 MOL DF 232528. (1519). Ez a per Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halálával és hagyatékával volt kapcsolatban. Chesius budai bíráskodása erdélyi egyházmegyei (azaz a kalocsai érsekséghez tartozó) ügyekben: SZABÓ 1889-90. 341., 476. sz. (1515).; BÓNIS 1997. 4196. sz. (1517). Sajnos Bonis regesztakiadása a legtöbb esetben nem adja meg a kelethelyet, így a Budán működő prímási legátusi bíróság kezdete ma még nem határozható meg. 56 Engel 1797-98.1.71. p. 57 Engel 1797.1.83., 87. p. 58 Fraknói 1877. 92. p. 59 WStLA OKA Rechnungen 1/49. Bd. 37v., 69v. 60 Rath 1986. 569. p. 61 Beaune 1990.92. p.
