Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - Buda, Magyarország középkori fővárosa
Buda, Magyarország középkori fővárosa 239 számára a „stadium”-ban kiállított díjakat. A verseny nagy népünnepélynek számított, amikor is a cigányok, illetve a nagyurak zenészei szolgáltatták a muzsikát.62 Minden jel szerint a városi tanács feladata volt a verseny megrendezése. Bécsben évente kétszer rendezték meg az úgynevezett „skarlát lóverseny”-t (Scharlachrennen), amely nevét a győztesnek jutalmul adott egy vég skarlát posztóról kapta. 1486-ban, amikor Mátyás volt Bécs ura, egy ízben elhalasztatta a lóversenyt, mivel háborúskodása miatt nem tudott rajta részt venni.63 Nem véletlen, hogy Buda az ország első városa lett és különleges jogokkal rendelkezett. Közismert, hogy a városok fellebbviteli bíróságát, a tárnokszéket Buda és a budai jogot alkalmazó hét város - a legelőkelőbb magyarországi városcsoport - 1440 körül kisajátította magának. A tárnokszéknek Budán, a városban (azaz nem a királyi palotában) kellett összejönnie, és az ítélőszéken a budai jog érvényesült. A budai jogon alapuló úgynevezett tárnoki jog kézikönyve több példányban maradt fenn.64 Nagyon tanulságos, hogy a hét város 1456-ban megfogalmazott statútumának 17. cikkelye szerint-mivel Buda a főváros, ahol a nemesek ügyeiben ítélkeznek, s innen könnyen lehet idézéseket kibocsátani - a tárnokmesternek mindig a városban kellett tartania altárnokmesterét, hogy kiadhassa az idézéseket.65 A tárnokszék szokásainak egy másik összefoglalásában ugyanez másként van megfogalmazva: „mivel Buda városát a legelőkelőbbnek nevezik és az ország lakosainak minden ügyét itt intézik”, legyen ott mindig egy képviselője a tárnoki jognak.66 Buda tehát főváros, az ország legelőkelőbb városa, mivel itt működnek az ország nemességének ügyében illetékes bíróságok, s ez indokolja a városok fellebbviteli bíróságának itteni elhelyezését. Meg kell még egyet jegyezni: Buda valamikor - legkésőbb 1498 előtt, de bizonyára korábban - országos büntetőbíráskodási jogot is kapott. Kimutatható, hogy számos rablót, nemeseket is, a budai városi bíróság tartott fogva, illetve ítélt halálra. Hasonló jogokat adott Ulászló lengyel (és magyar) király 1444-ben Krakkó és Lemberg városnak (Krakkó volt a lengyel főváros). Azt nem tudjuk, hogy Ulászló a magyar mintát követte-e vagy pedig Buda vette át a lengyel példát.67 A királyi bevonulások alkalmából adott amnesztia elképzelhetően ez'.el a joggal függött össze. Buda fő- és székváros jellegére a fentiekben elsősorban a korabeli szóhasználat, a „hivatalos” elnevezések (beleértve a város saját önértékelését) és a várossal kapcsolatos események alapján próbáltam megvilágítani a kérdést, ami mégsem vált teljesen áttekinthetővé. Tény viszont, hogy Buda és polgársága - illetve annak képviseletében egyes esetekben a bíró és a tanács —, valamint fő plébániatemploma a 13-14. század fordulójától közjogilag fontos szerepet játszott, amit a király is elismert, és amelyet különleges alkalmak, ünnepségek idején be is mutattak. A polgárok és polgárasszonyok időnkénti meghívásával az uralkodónak módja volt fővárosát kitüntetni. Egy dolgon azonban el kell gondolkoznunk: a 20. század elejének egyik legnagyobb német gazdaságtörténésze, Georg von Below Werner Sombarttal vitatkozva - aki a fővárosnak, a rezidenciának és a helyőrségnek fontos városteremtő szerepet tulajdonított — megkísérelte ezen fogalmak meghatározását, majd értékelését. Szerinte a főváros a központi 62 FRAKNÓI 1877b. 83., 156., 161., 163., 169. p 63 WStLA HAU l.Nr. 5152. 64 SZENTPÉTERY 1934. 510-590. p.; Mertanová 1985. több helyen. 65 SZENTPÉTERY 1934. 589. p. 66 MERTANOVÁ 1985. 158. p.: „Nach dem Ofenstadt die furnembste gennenet wirdt unnd alle Sachen des Lands Einwohnern darinnen gehandelt werden”. 67 K.UBINYI 1973. 170-171. p.
