Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - Királyi székhely a késő középkori Magyarországon
224 A királyi székhely és a főváros király „locus cathedralis”-ának, székhelyének.9 Noha volt itt az uralkodónak vára, ez a város sem fővárosának, sem - későbbi értelemben vett - székhelyének nem számítható. Az új Budával a helyzet azonban kissé más volt. 1308-ban egy adat „sedes regni”-nek10, egy másik „civitas principálisának11 azaz „fő városnak”, (vigyázat: itt jelzőről van szó, azaz a kifejezés nem jelenti a későbbi, egybeírandó fővárost), nevezi. Buda a 14. század elején Vencel, Ottó és I. Károly trónharcai idején valóban jelentős, későbbi értelemben fővárosi szerepet is játszott, amelyről azonban máshol részletesen írtam,12 így erre most nem térek ki. Buda a 15. században vált igazán fővárossá, noha bizonyos mértékben már a 14. században is annak tartották.13 A fővárosjelleggel számos tudós foglalkozott, pontos definíciót azonban nehéz adni. Nagyjából az mondható el róla, hogy egy állam fővárosa az a település, ahol központi intézményei állandóan működnek. Ez más településeknél jobban kapcsolja össze az ország gazdasági, kulturális és tudományos erőit, itt összpontosul fokozott mértékben az államhatalom, a gazdasági teljesítőképesség, valamint a művészeti-tudományos potenciál.14 Az uralkodó távollétében is működő hivatalok és intézmények Zsigmond uralkodása idején telepedtek le végleg Budán,15 úgyhogy azóta nevezhetjük valóban vitán felül fővárosnak. Mi volt ezzel szemben a székváros, a rezidencia? Az utóbbi évtizedekben ezzel a kérdéssel hatalmas irodalom foglalkozik,16 amellyel szemben Peter Moraw már 1991-ben aggályait fejezte ki. Szerinte helyesebb lenne az udvarral, azaz az uralkodói udvartartással törődni. Úgy véli, hogy a főváros és székváros (Residenzstadt) fogalomról a vita nem nagyon lenne gyümölcsöző.17 Klaus Neitmann, akivel szemben Moraw megírta tanulmányát, különben maga is azt írta: „Kutatási tervünk lényeges kérdésének ezért nem az kellene legyen: Mi egy rezidencia?, vagy: Mi egy főváros?, hanem: Milyen kifejezési formákban összpontosul a hatalom bizonyos helyekre? Hogyan kormányoznak egy egész tartományt bizonyos pontokról? Honnan látnak el a helységen túlmutató, az egész tartományra jelentős feladatokat? Röviden: ne zárjuk le definíciós törekvésekkel az utat a funkcióleírás, a központi helyi funkciók kidolgozása elől.”18 Ezeket előrebocsátva visszatérhetünk Budára. Feltűnő, hogy a 15. század második felétől, pontosabban 1468-tól kezdve sűrűsödnek azok az adatok, amelyek Budát királyi széknek, a királyi méltóság székének és trónusának nevezik.19 Buda városa magát egy 1498-as oklevele arengájába így értékelte: „A legmagasságosabb Isten... magát ezt a Buda városát, amelybe tiszteletre méltó és nevezetes fekvése és alapítása miatt Magyarország mindenkori királyai, nemkevésbé bárói és tekintélyesebb nemesei és mágnásai összejönni, és általában tartózkodni szoktak, annyira kiemelte, hogy amint magát ezt a Buda városi királyi széknek és király trónusnak nevezik, úgy a mondott magyar királyság ugyanazon városai hozzáfordulnak és sereglenek ...”20 Ez a szöveg valószínűleg egy régebbi forrásra támaszkodik, mert egyes részei szó szerint 9 GYÖRFFY 1963-98. IV. 675. p. 10 Uo. 606. p. 11 Uo. 12 Ld. erre részletesen: KUBINYI 2001. 13 Ld. ezekre a 2. és a 12. sz. jegyzetekben idézett tanulmányaimat. 14 Heimpel 1941. 15 Vö. KUBINYI 1999a. 306-308. p. 16 Ld. fenn, a 2. jegyzetet. Valamint: B. Studt Residenz-szócikke (Lexikon des Mittelalters VIL 755-757. p.) 17 MORAW 1991. különösen 464. p. 18 Neumann 1990.39M0. p. 19 1468: IvÁNYl 1910.1. 1760. sz. Többi adata 12.jegyzetben. 20 Az arengát kiadta: Pesty 1878. III. 124. p.
