Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
Gercse 211 Domokos pedig 32 éves lett volna. Családnevüket nem ismerve, velük nem megyünk sokra. A következők viszont a gyakrabban szereplő családokból származnak. Fóris (a családot felváltva Fóris és Póris formában írják) Mihály és Henci Balázs mindketten állítólag 50 évesek voltak. Fóris Mihály még 1477-ig fordul elő a forrásokban, rokoni kapcsolatai azonban nem állapíthatók meg a későbbi hat hasonló vezetéknevüekkel, noha nem zárható ki, hogy köztük leszármazottai is lehettek. A családból előfordul még György 1465ben és 1477-ben, aki biztosan nem Mihály testvére volt, hiszen ugyanabban az oklevélben fordul elő, és rokonsági kapcsolatokat nem említenek. Tanúként fordul elő 1510-ben Lőrinc is. 1511-ben már özvegyének, Katalinnak és fiának, Gáspárnak adja el néhai Fóris Imre özvegye, Dorottya, aki néhai Fóris István fia néhai Demeter leánya volt, a nagyapjától örökölt teljes gercsei birtokrészét elég magas összegért, 300 forintért.12 (Imrét különben 1502-ben és 1510-ben tanúként említik az oklevelek.) Fóris Dorottya nem lehetett Mihály vagy György leszármazottja (a nagyapját Istvánnak hívták), ez viszont Lőrinc, vagy Imre esetében nem zárható ki. Dorottya férje távoli rokona lehetett, nem pedig egy beházasodott jobbágy, aki felvette a nevet, ugyanis Dorottya, aki apai örökségét 1511-ben eladta, 1513-ban gercsei nemesi kúriájában lakott, ami csak a férje hagyatéka lehetett.13 Henci Balázsra és leszármazottaira még visszatérve a két különböző évből említett tanúkat stb. figyelembe véve 24 férfira maradt fenn legalább két adat, azaz az összes 30,4%-ára. Az 1460-ban említett Fóris Mihály még 17 évig, 1477-ig, Henci Balázs pedig 9 évig, 1469-ig fordul elő hasonló minőségben. Mind a kettő 1460-ban hitelesnek nem tekinthetőén 50 évesnek van megadva, így Fóris 62-72, Henci 54-64 éves koráig cselekvőképessége teljében még biztosan élt. Kettőjüket nem számítva a többi 22 átlagban 18,5 évig mutatható ki tanúként stb.: közülük kettő (Búza Jakab, 1502-1509 és Sebestyén János, 1519-1526) 7, egy (Fóris Imre) 8, tíz fő lOés 19 év, hét 20 és 28 év között, egy pedig (Leány János, 1485-1515), 30, egy másik viszont (Henci Miklós, 1484-1525) 41 évig. A birtokperekben más, főként tekintélyesebb birtokosok által kiállított tanúk, eskütársak, megyei esküdtek és szolgabírák, a nagybírák által kiküldött királyi emberek nem tartozhattak a legfiatalabb felnőtt férfiak közé, így feltehetően legalább 25-30 évesek lehettek. Átlagban tehát (a 18,3 évet tekintve) 40-50 éves korukban halhattak meg, de voltak olyanok, akik megérték ötvenes-hatvanas éveiket is. Sajnos, a gercsei nemesek feleségeire, leánygyermekeire kevés adat maradt. Ez különben természetes is, a nők ritkábban fordulnak elő forrásaikban, ahogy arra már Fügedi Erik is rámutatott.14 Ez azért is kár, mert kisnemesek által lakott településeken jobban kell számolnunk nem-nemesekkel kötött házasságokkal. Az ilyen férfihez hozzáadott nemes nőnek természetben kellett kiadni a leánynegyedet, azaz az apai birtok egy negyedét. Noha az ilyen férjek és az ilyen házasságból született fiaik nemességét Werbőczy annak ellenére nem ismerte el, hogy nemesi földön gazdálkodtak, hosszabb ideig, amennyiben ez ellen a rokonság vagy szomszédság nem emelt óvást, őket post uxorem, illetve post matrem nobilesnek, azaz feleség vagy anya utáni nemeseknek tekintették.15 A feleségekre, a leányok férjeire Gercsén egy Mohács utáni adat kivételével csak az 1511 és 1521 közti káptalani jegyzőkönyvben találunk adatokat, ott is többségükben csak keresztnevet adnak meg. Az alábbiakban a családok betűrendjében sorolom fel az ismert családnevű házastársakat. 12 Prot. Búd. 68-69. p. 13 Uo. 172-173. p. 14 FÜGEDI 1965a. 38., 45^*8. p.; FÜGEDI 1970a. 7. p.; FÜGEDI 1972. 261. p. 15 FÜGEDI 1992b. 70-78. p.; NEUMANN 2002. 433-439. p.
