Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
212 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete 1515-ben említik néhai nemes Gercsei Beci Imre három leányát. A néhai Orsolya a Budán lakó nemes Török Jánoshoz ment hozzá, a házasságból Miklós nevű fia, és a még kiskorú Zsófia nevű leánya született. Katalin a Buda-külvárosi Szakái Imre felesége lett, akit nem neveznek nemesnek. Piroska férjét nem említik, de van egy Zsófia nevű leánya. Török és sógornői 50 forintért adták el ekkor gercsei birtokrészüket.16 Látszólag nem gercseiekről van szó egy 1512-es oklevélben. Ekkor nemes Böcske András, felesége Borbála, valamint fiai, János és Gergely, továbbá nemes Búza Jakab és János 12 forintért bérbe veszik néhai Gercsei Kénesén Benedek özvegye, Katalin, valamint leánya, a kiskorú Katalin gercsei birtokrészét.17 1520-ban aztán néhai nemes Gercsei Fontos György leánya, Borbála nemes asszony, aki azelőtt a circumspectus (azaz polgár) néhai Buda-külvárosi Horváth István özvegye volt, most pedig az ugyancsak Buda-külvárosi circumspectus Böcskei (!) András felesége, mivel mostani férje visszaváltotta 123 forintért gercsei birtokrészét, örökösévé fogadja férje előző feleségétől, Erzsébettől született István nevű fiát (bone indolis adolescentem), és ugyanazt a jogot biztosítja számára, mint a Böcskeitől nemzett fiainak, a nemes Jánosnak és Gergelynek.18 Itt már nem számítják nemesnek Böcske(i)t, akit 1512-ben még nemesnek tekintettek, viszont fiai nemességét változatlanul elismerik. (1514 után a post uxorem nobilitast tehát már Gercsén sem fogadták el, a post matrem viszont még érvényesült.) Úgy látszik, hogy Borbála asszony ekkor már beteg volt, és ez indokolta mostohafia örökbe fogadását, ugyanis a következő évben szomszédként említik Ilona nemes asszonynak, a Buda-külvárosi Böcske András feleségének gercsei nemesi kúriáját.19 Böcske tehát felesége halála után nyomban harmadszor is megnősült, mégpedig a jelek szerint újra egy gercsei nemes nőt vett el. Nemes Gercsei Csama Bálint, aki 1493 és 1517 között fordul elő az oklevelekben, leánya Ilona, a néhai nemes Hidegkúti Lukács özvegye nevében is, 1517-ben a fehéregyházai pálos kolostorra hagyta gercsei házát és nemesi kúriáját. Beteg lehetett, egy év múlva már néhai.20 Csama feltehetően a Henci családba házasodott be, ugyanis telkét, nemesi kúriáját és birtokrészét valamikor Henci Balázs részéből hasították ki, így a Henciek Csama halála után arra igényt formáltak. Lehet, hogy leánya második házasságból született, ezért tartottak a birtokra Csama halála után a Henciek igényt.21 1521-ben a néhai nemes Gercsei Dávid Dénes özvegye, néhai nemes Szentendrei Buda István leánya Erzsébet, Antal, György és Simon nevű fiai és Katalin nevű leánya nevében (a jelek szerint mindannyian kiskorúak) elzálogosítja szentendrei nemesi kúriáját.22 1512-ben említik nemes Gercsei Ötvös Ambrus ottani nemesi kúriáját, amely szomszédos nemes Gercsei Porkoláb Lukács kúriájával, aki azt akkor 12 forintért zálogba adta Leány Péter, Bálint és Albert gercsei nemeseknek.23 1516-ban aztán a Buda-külvárosi nemes Ötvös Tamás fia, a nemes Ambrus 100 forintért eladta gercsei nemesi kúriáját összes tartozékaival a nemes Gercsei Leány Bálintnak és Albertnek, azaz szomszédjainak.24 A budai ötvös is valószínűleg házasság révén lett birtokos nemes Gercsén. A Leány család tagjai, akikről nem 16 Prolt. Búd. 340 -341 P-17 Uo.96-97. p. 18 Uo.552-552a P 19 Uo.567-568. P 20 Uo.430-431., 469^469a. p. 21 Uo.469^t69a P 22 Uo.561-562., 594-■595. p. 23Uo. 289. p. 24Uo. 348-349. P
