Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 181 praedicti suburbii Felheviz” adta a városnak. Ez a mondat pontosan és nyíltan fejezi ki a földesúr és a város egymáshoz való viszonyát. Hévíz ugyanis bizonyos fokig átjáróház szerepét játszotta: gazdasági helyzete következtében vonzotta ugyan az idetelepülöket, akik azonban innen rendszerint tovább költöztek Budára. A prépostsági kormányzás korszakára jellemző, hogy igyekeznek minél több kiváltságot és támogatást nyújtani (elsősorban gazdasági téren) itteni jobbágyaiknak, hogy ezáltal egyrészt elősegítsék a betelepülést, másrészt megakadályozzák az elvándorlást. Ugyanezt szolgálta a pecsétkiváltság is. Hévíz kiadványai ezáltal olyan jogérvényt szereztek, mint a többi város oklevelei: hévízi ingatlan adásvételek tehát teljes érvénnyel köttettek a városi tanács előtt. Hévízen az ingatlanok háztelkek és szőlők voltak, szántóföldekről és így jobbágytelkekről nem tudunk. A ház és szőlőeladások a 14. század közepéig a földesúr előtt mentek végbe, de nem azért, mert földesúr, hanem mert hiteleshely volt.492 A hiteleshely megszűnése új helyzetet teremtett. Sajnos, oly kevés adat maradt fenn épp a 14. század közepe, és a 15. század vége között, hogy nem tudjuk megállapítani azt, hogy ebben a korszakban mely szerv volt illetékes az adásvételek írásbafoglalására.493 Az azonban kétségtelen, hogy a pecséthasználati jog megszerzésével a városi tanács engedélyt szerzett, hogy saját nevében és pecsétjével erősítse meg polgárai bevallásait.494 Ettől kezdve azután oppidumnak,495 sőt civitasnak496 nevezik, megtartva persze, sőt még gyakrabban használva a budai suburbium kifejezést. Felhévízt földesúrai officialisok, udvarbírák által igazgatták. A jelek szerint zömében polgári származású gazdasági szakemberek voltak.497 Befolyásuk a város vezetésében igen erősen érvényesült 1473-ban, de még a pecséthasználati jog megszerzése után, 1529-ben is, a provizor neve került a városi kiadványok élére. Felhévíznek mindössze három saját kiadványa maradt ránk. Az első a már említett 1473-as oklevél, amely a vámmentességi kiváltságra utal. Intitulatiója: Nicolaus provisor curie prepositure ecclesie Sancte Trinitatis, iudex, iurati ceterique cives de Superioribus calidis aquis Budensibus. A következő 1509. július 17-ről Albertus Symon iudex oppidi vel suburbii civitatis Budensis de Felhewiz ceterique cives kiadványa: szőlőügyben a bíró előtt kelt fassió, amely a provisori nem említi (108. ábra). Pecsétje azonban nem a kilencvenes években kapott és liliomot ábrázoló pecsétképet viseli, hanem egy kalapácsot (?) tartó kezet (97. ábra). A corroboratiós formula (sigillo officii) azt mutatja azonban, hogy ez nem magának a városnak, hanem a bírói hivatalnak a pecsétje. Az ábrázolás talán a bírói pálcát mutatja, hiszen Pest városának ugyanezekben az években készült pasztofóriumán a pesti bíró hasonló botot tart a kezében. Más városoknál szokatlan módon ez az oklevél megadja az ügylet tanúit, és ezzel mintegy illusztrálja az intitulatiónak a budai külvárosra utaló megjegyzését: iudice... et civibus nostris Johanne de Koppan, Michaele Thynyey, necnon 492 Vô. 1312: AO I. 252-253. p.; 1317: uo. 432^133. p.; 1319: uo. 513. p; 1322: uo. 11. 58-59. p. stb. 493 Megjelennek pl. a budai káptalan előtt, de borosjenői szőlőbirtok ügyében, 1361: MÓL DL 5049. Előfordul az is, hogy hévízi házat magánoklevéllel, de budai esküdtek pecsétjével megerősítve adnak el. 1421 : MÓL DL 11101. 494 Ld. fenn. 495 Pl. 1502: MÓL DL 21130. 496 Pl. 1516: Prot. Búd. 384-385. p 497 Lukács fia János officialis. 1359: AO VII. 596-598. p.; Benedek pap (!) provisor, 1457: MOL DL 15180. Miklós provisor, 1473: Egyetemi kvt. [Dipt Aut.] O 668. [MOL DF 283528.]; Barbel János provisor, 1502: TT 1909. 137-138 p. [?]; Nagy Imre és utóda, Nagy Bálint provisorok 1514 körül: MÓL DL 26166.; Bolthos Mátyás provisor, 1529: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 1502. sz. Nagy Imre később hévízi birtokos lett, míg a pécsi polgári származású Bolthos Pestre költözött.
