Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 179 tulajdonjoga Felhévízen minden jel szerint szabad volt, a földesúri jog nem érvényesült.485 Nincs egyetlen adatunk sem arra, hogy a földesúr (mármint a keresztesek, illetve a káptalan) a szőlők után bármiféle adót követelt volna, leszámítva az exemptiójából következő egyházi tizedet. így a hévízi szőlőhegyeken szőlőt birtoklók nem voltak hátrányban a budai szőlőtulajdonosok mögött: mindkettőjüket csak az egyházi tized terhelte, csak míg azt Budán a veszprémi püspök szedte, Hévízen a földesúr. A kereskedelem Láttuk, hogy a név szerint ismert hévízi személyek között két kalmár található. Ennél a két névnél azonban jelentősebbnek kell tartanunk a kereskedelem részesedését Felhévíz életében. (Még akkor is, ha nem számítjuk a nem hévízi tulajdonban levő vásárt és révet.) Minden jel arra mutat, hogy a kereskedelem sokkal nagyobb szerepet játszott Hévízen, mint egy átlag mezővárosban. Felhévíz első fennmaradt saját oklevele (107. ábra), 1473. október 28-áról már arról tudósít bennünket, hogy a helység lakói a régi királyoktól gazdag kiváltságokban részesültek, amit a most uralkodó Mátyás is megerősített. A kiváltságok közé tartozik, hogy az egész ország területén vámmentességet élveznek. (Kiderül az oklevélből, hogy áruikat - legalább részben - hajón is szállítják.)486 Ezek szerint a városi kereskedők legfontosabb kiváltságát, a vámmentességet élvezték a hévíziek. Kereskedelmük tényleges jelentőségére egy vámper adatai utalnak. A nyitrai püspök ugyanis 1496-ban panaszt emelt a nádori bíróság előtt zsitvatői vámja nem fizetése miatt Buda, Pest, Székesfehérvár, Pozsony, Esztergom, Visegrád, Komárom városok és a felhévízi népek ellen.487 Másodszor is együtt találjuk említve a hévízieket az ország két legnagyobb városával, a már idézett 1516. évi oklevélben, amikor Buda és Pest városok és a prépostság (György pécsi püspök kormányzó) jobbágyai kárára elkövetett visszaélések miatt lefoglalják az esztergomi káptalan kakati vámját. A hévízi kereskedők úgy látszik, elsősorban borkereskedelemmel foglalkoztak. Egy 1497-es adat szerint János deák felhévízi polgár borokat szállított a nagyváradi püspöknek, legalábbis nyugtát állított ki a meghalt Bálint püspöknek szállított bor áráról.488 A borkereskedelem a környező szőlőbirtokból következett. Feltehetően a hévízi mészárosok szintén foglalkoztak szarvasmarha és borkereskedelemmel, továbbá a hévízi vásárok idején mint alkuszok, közvetítők is szerepet játszhattak. Hévíz ugyan jogilag - legalábbis a 15. század végén - mezőváros volt, kereskedelmét azonban nem tekinthetjük átlag mezővárosi nívójukat. Egy oppidum kereskedői általában csak saját piackörzetükben kereskedtek, a hévíziek azonban szinte az egész ország területén teljesen azonos szinten a budai és pesti kereskedőkkel végezték üzleteiket: mint láttuk, megfordultak Zsitvatőn, sőt Nagyváradon is. Ezek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy Felhévíz kereskedelmi vonatkozásban város volt, mégpedig olyan, amely a fővárossal gazdasági egységet alkotott. 485 Vö. SZÉKELY 1961.337. p. A prépostság egyes-egyedül a magszakadás esetén való háramlásra tartott igényt, az ezt bizonyító egyetlen adatból azonban az derül ki, hogy ez csak igény volt, amelynek érvényesítése nem ment simán. 1529: MÓL Ft. Vasvári kpt. p. lt. fasc. 46. (37. doboz, 67. tekercs, 2. Kocka.) [X 8906 Vasvári kápt. o. It. 30377-30378. sz. tekercsek. Eredetijük: VaML XII. Egyházi szervek. 1. Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Hiteleshelyi levéltára ] 486 MÓL Ft. Egyetemi kvt. [Dipl. Aut.] O 668. [MOL DF 283528 ] 487 KUB1NYI 1963a. 203. p. 488 Szilágyi 1887.55. p.
