Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
170 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete tőkéjükkel már más iparágakat vetettek maguk alá, mint például a molnárokat a pékek. A szorosan vett kereskedelmi tőke mellett lassan mód nyílott egyes mestereknek néhány különösen alkalmas adottságokkal rendelkező iparágban mesterségük gyakorlása által tőkét gyűjteni, melyet vagy szőlőbe, földbe fektettek,428 vagy e mellett, esetleg nélkül már valóban polgári vállalkozásokba, elsősorban kereskedelemre fordítottak, vagy talán az eddiginél jelentősebb ipari célokra is megpróbáltak alkalmazni. Már több tanulmányunkban foglalkoztunk — más és más keretek között - Harber Mátyás budai ötvös személyével.429 Mátyás király kereskedelmi ügynöke, szarvasmarhakereskedő, harmincadbérlő, bíróságot is viselő városi esküdt, fia is bíró lesz. Tipikus példa tehát a budai kereskedő tőkés karrierjére. Az, hogy mellesleg a városi ispotály gondnoka, szintén tekintélyes patríciusvoltát igazolja. Ezen kívül a Mária plébánia vitricusa is, ami pedig lényegében a német patriciátus fejének a funkcióját jelölte. Ugyanez a Harber azonban iparos, és olyan iparos, aki mindvégig nem szakadt el mesterségétől. 1481-ben királyi ötvös (a király a hévízi malmot „Mathie aurifabro suo” adományozta), és később is készített ötvösmunkákat az udvarnak.430 Lehet, hogy osztrák származású volt.431 Az, hogy átvette a hévízi kallómalmot, később hámort (ha el is vette tőle újra a király) azt mutatja, hogy hajlandó volt ötvösmesterségével szerzett tőkéjét vagy a szövő- vagy a fémiparba is fektetni. Ugyanez állhat a szintén hévízi malombérlő olasz Antal üveggyártóra is. Nem véletlen, hogy üveggyártók is kerültek a tanácsba, sőt a városbírói méltóságot is elnyerték. A mi szempontunkból most azonban a malmok kérdése a legérdekesebb. Bár a molnárok Szűcs szerint432 a leggazdagabb iparosok közé tartoztak, Budán kezdettől fogva alávetett szerepkörben tűnnek ben MÓL DL 90530. Más iparos tanácstagok 1439 előtt: Borgyas Péter aurifusor, 1409/10: ZsO II/2. 7094. sz. Melmeister Konrád 1427/28: MÓL DL 11944. [BTOEIII/2. 124-125. p.] 1439 után ötvösöket (Márton ötvös esküdt az 1489-90-es évben: MÓL Ft. Észt. kpt. o. It. Capsa 18. f. 7. nr. 5. [MOL DF 208830.] (Harber Mátyás ötvös, városbíró is lesz, ld. fenn.) Üveggyártókat (Tamás esküdt az 1456/57-es, Észt. kpt. m. lt. Lad. 64. f 1. nr. 10. [MOL DF 238157.], és az 1457/58-as bírói években, MÓL DL 15153. Külvárosi lakos lehetett, mert ekkor a külvárosi Hertauffal együtt jár el külvárosi ház ügyében. Már 1451-ben szerepel, ha nem is esküdtként, külvárosi ház ügyében. MÓL DL 14451. Üveggyártó Mátéra először az 1462/63-as évből van adatunk, amikor esküdt. MÓL DL 15766. 1478/79-ben magyar részről Buda bírája. Vö. pl. MÓL DL 18202., 88620. stb. Háza Szombathelyen állott, és a jelek szerint az üveggyártás valóban foglalkozása volt. Pataki 1950. 293. p. 74. j.), továbbá kovácsot (Kovách István 1470/71,1472/73,1476/77 budai bíró, azonban Kováchy néven - ha nem is budai viszonylatban - is nevezik, úgyhogy nem feltétlenül biztos, hogy foglalkozását jelölte. Vö. Kubinyi 1957.41 p. 113. j.), ácsot (János carpentarius az 1473/74-es és 1475/76-os években tanácstag. MÓL DL 17500. és MÓL Ft. Zágr. érs. lt. 40. Priv. [MÓL DF 252008.]), tegzest (1464/65-ös évben Thegzes Miklós esküdt, MÓL DL 16188-89., lehet, hogy azonos az 1475/76-ban említett Thegez Miklós esküdttel. Zágrábi érs. lt. 40. Priv. [MÓL DF 252008.]), végül kenyerest (Kenyeres Demeter esküdt 1478/79: MÓL DL 88620.) említenek okleveleink az esküdtek között. A szűcsök és szabók a királyi udvar és az előkelők stb. jelenléte miatt részben luxusárukat készítettek. Az is tény, hogy épp ezekben az iparágakban a 15. században egyre inkább előtérbe lép a piacra, nem pedig a megrendelő számára való termelés, és ezáltal szükségképpen a kereskedőhöz hasonulnak. (Vö. Bechtel 1930. 185-186., 188. p.) Az ötvösök szintén a legtekintélyesebb iparágakhoz tartoztak, vö. Szűcs 1955.68. p. skk. Bécsben is kerülnek be gazdag iparosok, különösen szintén szűcsök, még a patríciusuralom alatt is a tanácsba. ZATSCHEK 1949. 127. p. skk. Vö. még Brunner 1956. 135-136. p. 428 SZŰCS 1955. 59. p. 138. j. 429 Kubinyi 1957. 45. p. 169. j.; Kubinyi 1959a. 104. p. 430 Ld. fenn, továbbá 1501. január 26.: Mathias Harber Ewthwes dictus juratus, a budai Mária-templom vitricusa. (MOL Ft. Észt. Kpt. m. lt. lad. 64. fase. 1. nr. 24. [MÓL DF 238169.]) Ötvösségére a Jagelló-korban: KUBINYI 1963-64. 96. j. 431 Haller 1962. 473. p. 51. j. 432 Ld. fenn, 427. j.
