Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
160 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete cserfa kérge és gubacsainak megtörését a csertörő malmok végezték. Ezek a malmok nyilas elvén működő köllyűk. A Hévizén működő malombérlők zöme budai, de ez nem jelenti azt, hogy Budának csak itt voltak malmai. Sok adatunk van hajómalmokra,369 sőt a Budánál távolabb, Óbuda feletti hévizekre is telepítettek malmokat.370 A malmok közelében állottak a fürdők. Történetük eléggé ismert. Egykorú leírások, Oláh Miklós371 és Wernher György elég részletesen foglalkoznak velük. Utóbbi szerint voltak itt királyi és ispotályi fürdők.372 Kétségtelen, hogy már igen korán vannak fürdők Hévizén. 1322-ben egy „balniator” özvegyéről hallunk,373 és a malomperek alkalmával is több hévízi fürdőst hallgatnak ki. Ugyancsak sok adatunk van a király által használt fürdőkről.374 Eredetileg Buda városának, illetve helyesebben a Mária-templomnak is volt fürdője Felhévízen, ezt azonban 1355. április 22-én átadták a szigeti apácáknak.375 A szigeti apácák fürdője a Duna mellett állott. A malmokkal kapcsolatban több ízben említik. A fürdőknek annyiban volt jelentőségük Hévíz életében, hogy gyógyulásuk érdekében sokan keresték fel, köztük olyan előkelő személyek, mint például a 16. század első felében Brodarics István váci püspök.376 A fürdők helyét nem tudjuk pontosan, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a mai Császár- és Lukács-fürdő területén lehettek.377 378 Felhévíz mint ítélkezési központ A 14. század húszas éveiben a királyi országbíró, azaz a királyi kúria bírája (1323—1324-ben) Felhévízen székelt. Ez annál jelentősebb tény, mivel abban a korban, amikor az uralkodó többnyire az országot járta, egyedül az oktávákon rendszeresen ítélkező királyi kúria jelentett valamiféle helyi állandóságot, és így a kúria székhelye mintegy az ország központjának tekinthető. Felhévíz esetében azonban úgy látszik, csak ideiglenes központra gondoltak. Előtte Temesváron működött a kúria, Felhévízre költözése egybeesett az uralkodó Visegrádra költözésével. Valószínűleg Visegrádi még nem volt berendezkedve a dikasztériumok elhelyezésére, és ezért kiépüléséig a központi fekvésű Hévízen működött ideiglenesen a kúria. Helyi elhelyezésére valószínűleg az apácák tulajdonába átmenő régi királyi kúriaépületet használták.,78 369 Poson mester budai kanonok már 1292. május 6-án tiltakozik, hogy a budai polgárok a káptalan dunai halászóhelyein malmokat tartanak. BTOE I. 280. p. 1305-ben a Nyulak szigeti apácák tiltják a budai külvárosi molnárokat a jenői révben levő malomhelyek bérbevevésétől, AO I. 102-103. p. 1467-ben megint a halászóhelyeket zavaró malmok miatt panaszkodik a káptalan, KNAUZ 1863b. 41. sz. stb. 370 1383: MÓL DL 30727. [BTOE III/l. 4. p.]; 1421: MOL DL 11131. [BTOEIII/2. 62. p.]; MÓL DL 11152. [BTOE III/l. 62-63. p.]; 1448: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 746. sz.; 1449: MÓL DL 14310.; 1452. március 6.: MÓL DL 14533.; október 6.: BÉK.EFI 1891.412-413. stb. 371 Oláh Miklós 10, p. 372 Wernher 848-849. p. 373 1322: AO II. 58-59. p. 374 Vö. pl. ENGEL 1797-98.1. 110. p. stb. 375 AO VI. 288-289. p. 376 1538: KuJÁNI 1908. II. 338. p. A hévízi prépostságnak is volt itt fürdője, mert annak számára vezetik el egy malom vizét 1459-ben. MÓL DL 14966. 377 Vö. még LIBER 1934. I. 209., 220-221., 230. p. 378 Az országbíró és a kúria működése lényegében ma is tisztázatlan, pedig tisztázása mind közigazgatás-, mind jogtörténeti szempontból igen fontos lenne. Vö. HAJNIK 1899. 33. p. Az alábbiakban - kiadott forrásokra támaszkodva - kívánunk néhány adalékot szolgáltatni ehhez a kérdéshez. Az uralkodó 1323 elején még Temesváron van
