Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 153 A hévízi malmok és fürdők A Józsefhegy és a Duna közti területen, ott ahol ma a Lukács és a Császár fürdő áll, található Budapest egyik legjelentősebb meleg vizű forráscsoportja. Nemcsak a hegy oldalában, a Malomtóban találunk forrásokat, hanem a mai fürdők területén is. A források különböző hőfokúak, találunk meleg és hideg vizű forrást egyaránt.327 A melegvízforrások (s talán kevésbé az ősmagyarok „víztisztelete”)328 következtében már a korai időkben vonzódott ide az ember. Láttuk, hogy idetelepült a Szentlélek-ispotály, és malmokat, továbbá fürdőket létesítettek itt. Legkorábban a malmok mutathatók ki. A vízimalmokat már a római korban ismerték.329 Csehországba és Baltikumba a 12. században jutott el, hazánkban szintén a 12. század közepétől mutatható ki, sőt a 13. század elején már kallómalmok is találhatók Magyarországon.330 A hévízi melegvízforrásoknál már a 13. századtól működtek a malmok. Véleményünk szerint a Malomtónak már ekkor meg kellett lennie, bár okleveleinkben csak a 16. század elején tűnik fel. Ismeretes, hogy amidőn a múlt században három ízben lecsapolták a tó vizét, ez mindannyiszor a melegvízforrások vizének részleges eltűnését vonta magával.3 ’1 A tó vizének ez a hidrosztatikai szabályozó ereje a malmok működéséhez nélkülözhetetlen volt. A tó segítségével nagyobb vízhozam elérése, és így több malom működtetése vált lehetővé. A Malomtavat a Józsefhegy lábánál kitörő források körül épített gáttal létesítették. Különösen jól mutatja ezt az 1686-os Fontana-féle metszet (30. ábra), ahol látszik a három gátfal, a keleti gátfalnál pedig két vízlevezető-nyílás. A tó keleti és déli gátfalát egy 1807-es térkép is mutatja.332 A keleti gátfalon a két zsilipnyílás nemcsak a Fontana-metszeten, hanem egy 1798-as térképen is látszik.333 Ugyanezen a térképen a hatalmas Császármalom épületén kívül még négy kisebb-nagyobb kallómalom alaprajza van feltüntetve (31. ábra). Jól látható, hogy a malmok nemcsak a Malomtó lefolyásából nyerték a vizet, hanem a többi forrásból is. Ezek a topográfiai adottságok megvoltak a középkorban is. Az első malomra vonatkozó adatunk egy 1276-os oklevélben maradt fenn: a pápa többek közt megerősíti a Nyulak szigeti apácák malombirtokát Hévízen.334 Egy Gárdonyi által 1279-re datált, keltezetlen oklevél szerint a párbajban elhalt (Kurszán nembeli) Uza fia Péter malma szállott Hévízen az apácákra.335 A két oklevélben említett malomadatok valószínűleg nem két, hanem egy malomra vonatkoznak, melyet ezek szerint Uza fia Péter 1276 előtt adott az apácáknak, ugyanis amikor 1288. június 5-én IV. László visszadja a kolostor elkobzott javait, csak egy malomról emlékezik meg.336 A következő adatunk egy Hévízfő nevű malomra vonatkozik. Eredetileg üres malomhely volt ez Hévízfő (a Malomtó kifolyása véleményünk szerint) és a Duna közti többi malom kö327 Liber 1934.1. 86-87. p; Horusitzky 1939. 166-170. p. Ezt már Wernher is tudta: Wemher 848-849. p. 328 Liber 1934.1. 206. p. 329 Feldhaus 1931.162., 214., 223. p.; Bloch 1935.538. p. skk. 330 Bloch 1935. 540. p.; VÁCZY 1958. 278. p. 331 Horusitzky 1939. i. h. 332 MOL Kam. It. Dep. Civitatense, 1808. 13/75. [Mai jelzete: MOL S 11. Térképtár. Kamarai fényképek 1216. sz.] 333 MOL Kam. It. Aedil. [MOL E 44 Magyar Kincstári Levéltárak. Magar Kamara Regisztratúrája. Aedificilia seu aedilia] 1797. fons 9. pos. 151. A térképre Bogdán István levéltáros hívta fel a figyelmünket, akinek ezúton is hálás köszönetét mondunk. 334 BTOEI. 152. p. 335 Uo. 181. p. 336 Uo. 241-242. p. Vö. 1289: uo. 246. p. Itt malmokról beszél, de a szövegből okvetlenül nem következik, hogy ezek mind Hévizén lettek volna.
