Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
154 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete zött, és Szentjakabfalvához tartozott. Károly király Weidner fia Miklós és Ulving budavári patríciusoknak, továbbá Kuné fia Renald Buda-külvárosi malomépítőnek adományozta, illetve helyesebben örökbérbe adta. Ők a jelek szerint olyan malmot építettek, amely két kerékkel dolgozott, és azonos helyen, de mégis két külön épületben helyezték el őket. A felső épület a Stainmul nevet kapta, Weidner fia Miklós és Ulving közösen birtokolta, az alsó Renald kezére jutott. 1337-ben Weidner fia Miklós fiai, Hannus és Domonkos saját részüket eladták 220 márka ezüstért Loránd ispán budai esküdtnek. 1337 és 1339 között azután Drugeth Vilmos nádor mindkét malmot lefoglaltatta, és mint királyi malmokat az óbudai várhoz csatolta, ugyanis a tulajdonosok elmulasztották a királyi adományt újabb királyi pecséttel megerősíttetni. Az uralkodó azonban Lorándnak engedményt tett: a saját félmalom- (tulajdonképpen csak negyedmalom-) részét meghagyta nála a 220 márka fejében zálogbirtokként azzal, hogy évente Szentjakabfalvának fél forint bért köteles fizetni.337 Később az egész malom, mind a felső teljes malom, mind az alsó Renald-féle része az óbudai apácák birtokába került.338 339 Az óbudai várhoz tartozott még egy malom Hévizén, amelynek helyét szintén a Szentlélek-ispotály közelébe helyezik, és ami egyes adatok szerint két malom között, más adatok szerint a Duna közelében és a szigeti apácák fürdője mellett állott. Ezt, mint malomhelyet adományozta Erzsébet királyné 1364-ben évi három garleta búza bérfizetés kötelezettsége mellett Kosa óbudai polgárnak, aki felépítette ott a malmot, melyet örökösei 1430-ig birtokoltak, amikor is eladták az óbudai apácáknak.”7 A vár tulajdonjoga valószínűleg továbbra is fennmarad, de nem tudjuk, hogy ez-e a későbbi királyi malom. A másik kétrészes malmot Zsigmond lefoglaltatta, és helyette évi 32 garleta búzát rendelt adatni az apácáknak, és mivel ezt nem tartották be, 1416-ban utasította Nassisi Zuborius Fejér megyei ispánt ennek kifizetésére.340 Minden jel szerint a 15. század közepére ezek a malmok elpusztultak, és ezért a király cserébe három másik malmot (vagy inkább malomhelyet?) adott az apácáknak. Országh Mihály kincstartó Zsigmond uralkodása végén azonban ezeket is elfoglaltatta egy Szász Miklós nevű familiarisa által. Albert király visszaadatásukat elrendelte ugyan, azonban időközben Szász az egyiket, mely egy kőhíd mellett állott, olasz Antal budai üveggyártónak adta át. A továbbiakban többrendbeli iktatás és visszaiktatás után az óbudaiak átengedték a malmot az üveggyártónak, aki bérfizetésre kötelezte magát az apácák irányában.341 Az óbudai apácák 337 1337. december 12.: MÓL DL 3110.; 1339. december 13.: CD VIII/4. 369-372. p. 338 Loránd részét 1367. március 17-én Lajos az apácáknak adományozta (MÓL DL 5366), akik néhány nap múlva, március 24-én kifizették Lorándnak a zálogösszeget (Buda város oklevele), és erre Loránd átadta a malmot. (CD IX/4. 110-111. p.) Ulving része ügyében hosszas pereskedés indult, végül Buda városa (a bíró Loránd volt, és az egyik esküdt Ulving veje és örököse, Miklós) malomrészét a király és királynénak ítélte oda (MÓL DL 3926.). Lajos király 1355. június 26-án anyjának adja (MÓL DL 4476.), aki először apáca rokonainak, majd az óbudai apácakolostornak hagyja (1355: AO VI. 354-355. p.; 1361: MÓL DL 5080., 1365: MÓL DL 5385.). A Rénald-féle malomrész az óbudai vár tartozéka lett, ezt azonban Erzsébet királyné 1373. február 22-én szintén az óbudai apácáknak adta (MÓL DL 6096., 6097.). Ekkor kőépülete volt, és az apácák másik malma mellett állónak mondják. 339 1364: MÓL DL 5289.; 1376: Kosa fia Petermané, MÓL DL 6370.; 1379: MÓL DL 6625.; 1380: MÓL DL 6755.; 1390: Peterman volt óbudai bíró, MÓL DL 7564. [BTOE III/l. 38-39. p ] 1420-ban Jakab deák és felesége, Peterman leánya, Klára elzálogosítják a malmot az óbudai apácáknak, MÓL DL 10956. [BTOE III/2. 50-51. p.], akik 1421-ben helyettük fizetik már a bért az óbudai várnak, MÓL DL 11030. [BTOE III/ 2. 55-56. p.] Végül 1430. szeptember 27-én 800 Ft-ért megveszik a Peterman-örökösöktől, MÓL DL 12327. [BTOE III/2. 161. p.[; 1430. október 9-én iktatják be őket, MÓL DL 12325. [BTOE III/2. 163. p.] 340 1416. április 30. Calais: MOL DL 10456. [BTOE III/2. 3. p.]
