Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
120 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete felhévízi egyház tizedkörzetével esett egybe. A tizedjogról több per irata maradt fenn,39 a tizedhatárt mégsem tudjuk meghatározni. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az ún. Kuné ispán majorja, amely a mai Szépilona helyére esik, a felhévízi keresztesek tizedterületéhez tartozott.40 Itt ágazott el az út egyrészt Nyék, másrészt Nándor (a pálosok Szent Lőrinc-kolostora) felé.41 Valószínű, hogy ez a két falu már nem tartozott a keresztesek területéhez, mégis a hévízi határ elég mélyen benyúlott nyugat felé. Hévíz déli határára ugyancsak tizedperek adnak felvilágosítást. Mivel 1248-ban a keresztesek a buda-újhegyii Mária-egyház és dézsmajoga felett pereskednek a veszprémi püspökkel,42 nyilvánvaló, hogy buda-újhegyii is eredetileg Felhévíz része volt. Déli határa tehát a kelenföldi Szent Gellért-egyház határaival esett egybe, amelyről ugyancsak tizedper tudósít bennünket.43 Ezek szerint a mai budai várhegy és nyugati oldalának északi fele is a Szentháromság-egyházhoz tartozott. Helyesen járunk-e el azonban, ha az egyházi határvonalat a települési határokkal azonosítjuk? Úgy véljük, igen. A korai feudalizmus korában, amikor egyes birtokokon különféle és olykor különböző uraknak is szolgáló, szolgálónépek éltek együtt föld és faluközösségben,44 a plébániahatár - legalábbis Európa jó részében - egybeesett a földközösség határával.45 Előfordult persze, hogy a plébániakörzeten belül más, földesúri tulajdonban levő egyházak is voltak, amelyek lassan bizonyos önállóságot értek el, hogy végül is teljesen elszakadjanak az anyaplébániától.46 így történt Buda területén a Szent Gellért-egyházzal. Eredetileg királyi alapítású egyház, királyi kápolna, később a bétakúti ciszterciek kegyurasága alá került. Területén királyi birtokon, talán királyi kúriák mellett két újabb királyi kápolna, Sasad és Örs keletkezett. Később ezek is önállósultak, és mint királyi alapítású egyházak, exempciót élveztek.47 Felhévíz esetében ugyanez történt. A Szentháromság-templom eredetileg szintén királyi egyház volt, azonban a 12. században az esztergomi keresztesek tulajdonába jutott. Plébániai jogkörét és tizedhatárait megtartotta. A megyéspüspök hatósága és tizedjoga alól exempciót élvezett, úgy is, mint királyi alapítású, és úgy is, mint johannita egyház. A johanniták ugyanis igen magas fokú exempcióval rendelkeztek.48 Plébániakörzetében, királyi földön épült a Szent Jakab-egyház49 és a buda-újhegyi Mária-egyház.50 Mindkettő királyi kápolna. Szükségképpen ezek is lassan teljes önállóságot nyertek, mégpedig a Szent Ja39 Ld. aII/3. fej.-et. A keresztesek tizedhatárát először 1290 körül határozták meg. BÁRTFAI SZABÓ 1938. 128. sz. 40 CSÁNKI 1906. 690-691. p. GÁRDONYI 1945a. 390. p. skk. összekeveri a Kuné ispán majorára és a nyéki királyi kúriára vonatkozó adatokat. 41 CSÁNKI 1906. 715. p.; 1412. július 8.: „Sancti Laurentii de monte Nándor, ubi [...] corpus beati Pauli [...] quiescit...” MOL DL 9927. [BTOE III/l. 309-311. p.] Ezek szerint téves Gárdonyi előbbi állítása (Gárdonyi 1945a. 390. p.), hogy a Kunc ispán majora Nándoron lett volna. Nándor és Nyék valóban szomszédos, azonban a Csánki-adat szerint észak-déli, és nem kelet-nyugati irányban. Gárdonyi különben Nándort is johannita birtoknak hiszi, pedig csak a Szentlélek rendnek volt ott birtokrésze (ld. alább). 42 Ld. fenn, 36. j. 43 Gerevich-Seitl-Holl 1953. 211-213. p. 44 Molnár 1949. 233. p. skk.; Lederer 1959. 130-40. p. A faluközösségre ld. Horváth 1960. 200. p. skk., 211. p. skk. stb. 45 PLÖCHL 1955. 148. p. 46 FEINE 1954. 170-171. p. 47 Jankovich 1959. 81., 83-85. p. 48 Feine 1954.1. 313-314. p. 49 Jankovich 1959.86. p. 50 Uo. 82-83. p. (tévesen Kispesthez kapcsolva); Kubinyi 1961a. 126. p.
