Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
114 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete zük lezártnak, és fel kell vetnünk a kérdést, hogy nem volt-e esetleg a külvárosban is egy királyi ház, amelyik nem tartozott a Kammerhofhoz, és az ellentmondó adatok arra vonatkoznak. Tanulmányunk végére érkeztünk. Okleveles adatok, európai várostörténeti analógiák alapján bizonyítottuk, hogy egyrészt Zolnay déli suburbium elmélete nem tartható fenn, másrészt azt, hogy a város és a déli kúria egy időben, a 13. század második felében épült. Ugyanezt konkrét régészeti anyag alapján igazolja Gerevich közeljövőben elkészülő nagy monográfiája is. A Kammerhof viszont valószínűleg egy régebbi királynéi birtokszervezet maradványaként a budai vár és városalapítás után is elsősorban a mindenkori királyné haszonélvezetében maradt. A királynéi udvartartás (igazgatás, bíráskodás, kincs- és levéltár) elhelyezését szolgálta, azonban gyakran szálláshelyül is szolgált az uralkodó nejének és rajta keresztül a királynak. Királyné nem létében egyes esetekben maga a király is lakott benne. Különös jelentőségre tett szert Nagy Lajos idejében, amikor az özvegy királyné birtokolta. Nem valószínű, hogy valaha is pénzverőház lett volna, de ha igen, mindenképpen csak rövid időre, a 13. században. Archceologiai Értesítő 98. (1962) 160-169. p.
