Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán 113 Ezzel azonban módosítanunk kell Jankovich állításait: a Kammerhof nem az özvegy királynék hanem a mindenkori királynék birtoka. Lengyel Erzsébet fenn vázolt különleges szerepe, a királynéi jogkörnek menyeivel szemben is érvényesülő tényleges gyakorlása következtében ült benn a Kammerhofban. Abban pedig nincs semmi különös, hogy egy városban a királynak és királynénak külön kúriája volt. Visegrádon például szintén volt külön kúriája, sőt ezen kívül legalább egy háza is a királynénak.111 Az uralkodói pártól függött mindig, hogy melyik kúriájukat tartották megszállásra alkalmasnak, ezért mint tényleges lakóépületet nehéz elválasztani egymástól a királyi és királynéi kúriákat. IV. Béla például lakott felesége budai kúriájában is. A kúriák egyben mindenesetre különböztek: akár a királyi, akár a királynéiben lakott éppen az uralkodói pár, mindig a királyi kúriában mint épületben működött a királyi, és mindig a királynéiben működött a királynéi kúria mint igazgatási és igazságszolgáltatási szerv.112 Éppen a nagy apparátussal dolgozó két külön kúria (igazgatási és bíráskodási szempontból) tette szükségessé helyi szétválasztásukat. A főbb kúriákon kívül persze voltak az uralkodónak egyéb kúriái és házai ugyanabban a városban is. Ha mint láttuk, a Szécsényieknek több háza volt Budán, a királynak is lehetett.113 Már az Árpád-korban is ez volt a helyzet, hiszen IV. Béla királynak például Felhévízen is volt kúriája,114 ahol időnként tartózkodott is.115 Vencel király 1301-ben Budára költözvén, nem volt királynéja az országnak. Az üresen álló Kammerhofba költözött a király, és nem a déli kúriába, feltéve, ha hitelt adhatunk Gaaler adatának.116 A Kammerhof elhelyezésével kapcsolatban Zolnay bizonyítása minden jel szerint alapos, és eredményeit nagyjából el is fogadhatjuk. Megjegyezzük azonban, hogy bár az adatok egy része alapján mi is osztjuk Zolnay álláspontját, vannak ezekkel ellentmondóak, így azok, amelyek alapján Csánki az épületet a városfalon kívülre helyezte. Bár Zolnay igen szellemes okfejtéssel próbálta az ellentmondást feloldani, ezt nem érezzük annyira megnyugtatónak, mint a többi adat alapján a Táncsics utcába való lokalizálást. Ezért ezen a téren a kutatást nem érez111 Bártfai Szabó 1938. 423. sz. (1378. április 25.) 112 A királyi kúriára ld. HAJNIK 1899. 31-34. p. A királynéi igazgatás és bíráskodás története még eléggé feldolgozatlan. Annyi azonban tény, hogy országbírója és tárnokmestere van, akik a királyné kúriájában a megfelelő királyi tisztviselőkkel analóg módon járnak el a királynéi népek ügyében. A királynéi országbíró, mint a királynéi kúria bírája épp úgy ítélkezik úrnője kúriájában, mint a királyi országbíró a királyiban. 1273 körül pl. illetékességi okokból tesznek át egy pert a királynéi udvarbíró elé, és még a tárgyalási határnapot is megadják. (Zichy I. 33. p.) Joghatósága alá kiváltságok alapján nemcsak királynéi, hanem egyéb népek is tartozhattak, igy a sági monostor népei. (1272. szeptember 15: RegArp 2303. sz.) A királyné az ellentmondókat egy birtokiktatás esetén a saját kúriájába, saját praesentiája, bírói jelenléte elé idézi. így Erzsébet királyné 1284-ben az ellentmondókat „ad nostram curiam” idézi: MOL DL 1158. A királynéi kúria bírája a királynéi országbíró pedig a 13. sz. végén mindig Budán keltez. így pl. 1273-79 között Aladár mester királynéi országbíró (MÓL DL 75158.). Hasonló a helyzet a királynéi tárnokmesterrel is. 113 Ld. fenn a Szécsényiekre vonatkozó 1354-es oklevelet. 114 1432. április 25: MÓL DL 12452. [BTOE1II/1. 177-178. p ] (Az oklevélben Béla király kúriáját említik. Az adatot Gerevich Lászlónak köszönjük.) A kúria a szigeti apácák birtokába került, környékén királynéi telkek voltak. 1332. július 20: AO II. 606. p. 115 1246. január 10. RegArp I. 827. sz. 116 Nem ritkaság, hogy a király városbeli és nem várbeli kúriájában tartózkodik. így Pozsonyban igen gyakran a városbeli királyi kúriában laknak. Ortvay 1894-1903. II. 36. p. Gaaler megfordult majd egész Európában, egészen Spanyolországig, de arra nincs adat, hogy hazánkban járt volna. A Kammerhofra vonatkozó adatot tehát másodkézből vette, és mivel ezt a részt (80255-ik sor) 1316 és 1318 között írta, azaz több, mint tizenöt évvel az esemény után, adatának hitelességét nem lehet feltétel nélkül elfogadnunk. KRANZMAYER 1950. 11-13., 21. p.
