Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
112 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete ház,100 és ezt nem egy oklevélben többször nevezik királyinak, megj egyezzük, hogy a kétségtelenül királynéi Óbudát is gyakran nevezik királyinak.101 Jankovichnak abban is igaza van, hogy a Kammerhofot az öreg királyné halála miatt adományozták el, nem pedig a déli palota építése miatt, ahogy azt Zolnay gondolja.102 Zolnay ugyanis azt hitte, hogy amikor 1381-ben közszemlére tették Szent Pál ereklyéit a budai királyi kápolnában, az esemény Márton-napkor történt. Ebből arra következtet, hogy ekkor még a Márton-kápolna a királyi kápolna, tehát a Kammerhof a királyi rezidencia.103 Mint Kumorovitz bebizonyította, a Zolnay által idézett adatokból egyrészt nem derül ki a Márton-napkor történt közszemlére tétel, tehát az adat nem igazolja, hogy a Márton-kápolnáról van szó, másrészt ekkor már állott a királyi kápolna a déli palotában is. Egyéb adatok is igazolják, hogy ez a közszemlére tétel a déli palotakápolnában következett be.104 Látjuk tehát, hogy Jankovichnak igaza van, Nagy Lajos korában a Kammerhof valóban az özvegy királyné kezén van.105 Kérdés azonban, hogy korábban mi volt a helyzet, akkor is királynéi vagy pedig nem. Nemrég megjelent tanulmányunkban már utaltunk arra, hogy Budán eredetileg egy királynéi tulajdonban levő település volt. 1265-ben IV. Béla király okleveleket keltez Budán a királyné kúriájában: ha tehát ezt szükségesnek tartja külön kiemelni, fel kell tételeznünk egy ugyanakkori királyi kúriát is. A keltezést Óbudához nem kapcsolhatjuk, mert a királyi kancellária 1265 előtt már állandóan Óbudának nevezi Óbudát.106 Maga Zolnay is rámutat: „IV. Béla és közvetlen utódai sűrűn datálnak a budai várhegyen. A dátumhely a korábban szintén Budának nevezett későbbi, illetve ekkori Óbudával nem téveszthető össze”.107 Mária királyné, IV. Béla neje maga is rendesen Budán, vagy in castro Budensi keltezi okleveleit.108 109 A királyné az egész Árpád-korban különösen nagy befolyást élvezett Budán, ami az Anjou-korban is megmarad. Gyakran ad utasításokat a városnak, budai polgárok tartoznak legszorosabb környezetébe.110 Már előző tanulmányunkban arra következtettünk, hogy mivel Jankovichnak sikerült valószínűsítenie a Kammerhof királynéi kúria jellegét, az Árpád-kori királynéi kúria is feltehetően ebben az épületben volt elhelyezve. íoo Zolnay 1961. 39. p. 101 BÁRTFAI Szabó 1938.411. sz. (1373. március 11.); II. Lajos pedig 1524. december 8-án az óbudai királynéi város és a káptalan közti határjárásban mégis „civitatis nostre Bude Veteris”-t mond. Bartfai Szabó 1935. 122. p. Az adatokat szaporíthatnánk. 102 Zolnay 1961. 36. p. 103 Zolnay 1952. 18. p.; Zolnay 1953. 205. p.; Zolnay 1961. 29., 35. p. 104 KUMOROVITZ 1963a. 105 Zolnay 1961. 38. p.: az 1354 és 1362-es adatokat, amelyek királyi kúria melletti házakról emlékeznek meg, a Kammerhofhoz kapcsolja. Az 1354-es azonos a fent már ismertetett Szécsényi adattal, amelyik viszont a jelek szerint a déli kúriához kapcsolható. Az 1362-es adatot Zolnay is csak az 1354-es adat alapján kapcsolja a Kammerhofhoz. 106 Kubinyi 1961a. 125-127. p. és a szöveghez tartozó jegyzeteket. 107 ZOLNAY 1952. 17. p. ugyanez hasonló szövegezésben ZOLNAY 1961. 24. p. 108 Ld. pl. BTOE I. 72. p. stb. 109 KUBINYI 1961a. 140. p. 225. j. Azott közölt adatokhoz a következőt tesszük hozzá: Kont Miklós nádor egyik oklevelében tartalmilag átírja Erzsébet királyné egyik 1278-as adománylevelét. Ebben a következőket találjuk: „magister Georgius maior plaustrorum suorum reginalium civis Budensis in domo sua reginali a primevis sue pueritie temporibus” hűségesen szolgált. (Miskolci Áll. Levéltár. Borsod m. lt. Oki. [ma: BAZML ME] 5. sz. [valószínűleg 6. sz., MOL DF 247954.]) Tehát a királynéi szekérnagy budai polgár, aki gyermekkorától kezdve a királyné házában nevelkedett. Valószínű, hogy az itt említett királynéi ház a Kammerhoffal azonos. 110 Királynéi harmincados budai polgár: 1346. augusztus 26: MÓL DL 100032.; BOSSÁNYI 1916-18. I. 439. sz. A város eljár királynéi utasítás alapján: 1. az előbbi 1346. évi adatot; budai polgár (Ulving Mihály) királynéi apród, 1359. február 16 és 22: AO VII. 596-598. p. stb.
