Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
delkezésre az alapadatok - sajnos Budapest esetében is ez a helyzet - akkor a hiányokat, esetleges torzításokat, avagy eltérő véleményeket csak jelezni tudjuk, az alapadatok átrendezésére, más területi vagy foglalkozási/társadalomszerkezeti rendbe való átszámítására, kiegészítésére azonban általában nincs módunk. A változó aktualitások és változó szemlélet mögött az említetteken túlmenően még két további tényező is meghúzódik: egyrészt a Budapest társadalmára és népességére vonatkozó adatok többségét gyűjtő és közlő Fővárosi Statisztikai Hivatal munkáját irányító vezető személyek cserélődése, másrészt a budapesti hivatal országoshoz fűződő viszonyának alakulása. Az előbbi kapcsán talán elég, ha három nevet és három korszakot említünk: a) a Fővárosi Statisztikai Hivatal alapítójának, Kőrösy Józsefnek a kezdetektől 1906-ig terjedő időszakát, melyet a társadalmi és emokulturális kérdések iránti érzékenység jellemez (viszont a virtuóz adatközlések gyakorta nélkülözik az idő- és térbeli, illetve tartalmi összehasonlíthatósághoz szükséges következetességet); b) Thirring Gusztáv 1906 és 1926 közötti igazgatóságát, melyet a precízebb, néha már az unalomig következetes, ugyanakkor sokkal inkább a demográfiára koncentráló szemlélettel lehetne röviden jellemezni; c) végül Illyefalvi I. Lajos időszakát (1926-1944), mely a nagy társadalomstatisztikai adatfelvételek, réteg- és mobilitásvizsgálatok, a modem társadalomtudományok alkalmazásának korszaka a Fővárosi Statisztikai Hivatalban.8 Alapvetően rányomta bélyegét az adatközlések mennyiségére és tartalmi összetételére a két statisztikai hivatal viszonya. Bár szakmailag a fővárosi és az országos statisztikai hivatal együttműködött egymással, ténylegesen azonban - miután külön főhatóságokhoz tartoztak9 -ez bizonyos mértékig természetes módon rivalizáláshoz vezetett. Fentiek következtében az 1890-es évekig a főváros gyakorlatilag teljesen önálló népszámlálási munkálatokat végzett: újraelemezték az 1857. évi pesti népszámlálás eredeti összeírólapjait, 1870-ben, 1880-ban és 1890-ben önállóan dolgozták fel a főváros népszámlálási alapanyagát, és az országos anyagtól eltérő sajátos rendszer szerint közölték eredményeiket, 1877-ben, 1886-ban és 1896-ban pedig saját szervezésben szűkebb körű népösszeírási adatfelvételeket hajtottak végre. Az 1890-es évek végén azonban az erőviszonyok megváltoztak, és 1900-tól kezdődően a népszámlálási adatok feldolgozását teljes egészében az országos statisztikai hivatal ragadta magához.10 A fővárosi hivatal az 1900 és 1941 közötti népszámlálások alkalmával már csak az épület- és lakásstatisztikai adatok - igaz, az országosénál sokkal részletesebb bontású - összegzését végezhette el. Bár az 1915., 1917. és 1939. években további népesség-összeírásokat, az 1906., 1911., 1925. és 1935. években pedig külön épület- és lakásösszeírásokat tartott, 20. századi tevékenységében azonban - részben kényszerből - a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt kapott az elemző munka. A Fővárosi Statisztikai Hivatal a két világháború között számos kérdőíves felmérést, mfrastrukrúra- és városépítés-történeti, valamint társadalomelemző vizsgálatot végzett, 8 Megjegyzendő, hogy a nagy felvételek mögött nem minden esetben és nem pusztán tudományos szempontok, nem kizárólag szakmai érdeklődés húzódott meg; e felvételek terepmunkáj át, az alapadatok összeállítását részben állástalan értelmiségiek, a válságokkal teli korszakra jellemző ún. „szellemi szükségmunkások" végezték el. 9 A Fővárosi Statisztikai Hivatal (melyet még a városegyesítés előtt Pest városa alapított) Budapest önkormányzata alá tartozott, míg a Központi Statisztikai Hivatal (= KSH) előbb különböző minisztériumokhoz, majd közvetlenül a miniszterelnökséghez tartozó kormányhivatalként működött. 10 A konfliktus a két intézmény között az 1890-es népszámlálás során robbant ki, amikor is a főváros által készített összegzést nem találva megfelelőnek, Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter utasítására a Központi Statisztikai Hivatal az alapadatokat külön újra feldolgozta QX.ŐRÖSY-THIRRING G. 1903-1905. II. 169-170. p.)
