Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
A kézműipar Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a kézművesek és kereskedők számában a 18. század közepétől, az 1772. évi átmeneti csökkenést leszámítva, nem állt be jelentős változás. A struktúra is csaknem azonos maradt a század végéig: az első öt csoportba sorolt „városias" foglalkozást űzők számaránya az 1737. évi 51,7%-ról 1757-re 43,9%-ra csökkent, az 1772. évi arányuk csaknem változatlan (44,9%), a század végén viszont eléri a 62,6%-ot. A különböző csoportok arányában mutatkozó eltolódást a század közepén a napszámosok számának a többi foglalkozáscsoporthoz képest rohamos növekedése idézte elő, a század végén tapasztalható változást pedig a napszámosok nagy részének eltűnése és a fuvarosok és hajósok számának nagyarányú emelkedése okozta. 1737-ben a győri iparűzök és kereskedők számaránya valamelyest meghaladta a pestiekét. Összehasonlítva az 1800/1801. évi győri adózók foglalkozás szerinti tagolódását a pesti keresőképesek tagolódásával, a következő eredményt kapjuk." Foglalkozáscsoportok Győr Pest Foglalkozáscsoportok száma %-a száma %-a Kézművesek 654 36,8 2 001 51,8 Kereskedők, piaci árusok 220 12,4 553 14,3 Fogadósok, kocsmárosok 16 0,9 37 0,9 Fuvarosok, hajósok12 438 24,6 168 4,3 Egyebek 25 1,4 80 2,0 Bormérők 68 3,8 84 2,1 Mezőgazdasággal foglalkozók 1 779 0,9 38713 10,0 Napszámosok 342 19,2 566 14,6 Összesen 16 100,0 3 876 100,0 A század végére tehát megfordult a helyzet: a pesti iparosok aránya jelentékeny, a kereskedőkéjelentéktelen mértékben meghaladta a győriekét. A kézművesek arányában mutatkozó jelentős eltérés a két város kézműiparának nem annyira mennyiségi, mint inkább strukturális különbségét jelzi. A kézmüvesmesterek számaránya ugyanis csaknem megegyezik: Győrött az adókönyvben szereplő 605 mester az adózók 33,7%-át, a pesti 1467 mester pedig 37,9%-át tette ki. Az eltérés a megadóztatott legények számában mutatkozik: míg Pesten 534 legény fizetett 11 Minthogy Pesten csak a kereseti adót fizetőket ismerjük, ezúttal a győri adózóknál sem vettük figyelembe a csak ingatlanaik vagy állataik után adózókat, azaz az ismeretlen foglalkozásúakat, nemeseket, papokat, katonatiszteket, értelmiségieket, tisztviselőket stb. A pesti keresők közül viszont kihagytuk a bormérésre jogosultakat és jogbérlőket, mivel nem ismeretes, hogy közülük hányan űzték a bormérést az egyéb keresőfoglalkozás mellett. 12 A pesti bérkocsisokat (fiákereseket) eltérő funkciójuk miatt az egyebek közé soroltuk. 13 Köztük 270 kapás.