Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon
Papics János városi ügyész, majd bíró, illetve polgármester 36 hitelügylet során 52 820 Ft puchói Marcibányi István udv. tanácsos 4 hitelügylet során 23 389 Ft Lauterer György serfözömester 16 hitelügylet során 17 500 Ft Weisskopf József váci dohánykészítő 11 hitelügylet során 17 200 Ft Heppler Ferenc tímár és mészáros (választott polgár), majd özvegye 16 hitelügylet során 16 400 Ft Tempi Adalbert mézeskalácsos, kamarás 20 hitelügylet során 15 000 Ft Mák Antal tímár (választott polgár), majd özvegye és fia 18 hitelügylet során 14 049 Ft Berglas báró, lovassági kapitány 11 hitelügylet során 13 700 Ft Peck Vince dohánykészítő (választott polgár) 5 hitelügylet során 13 000 Ft Scopek Gáspár, a kir. tábla járulója (választott polgár) 16 hitelügylet során 12 300 Ft Bell Éva (Bell János paszományos özvegye) 9 hitelügylet során 11 950 Ft Erny Mihály szűcsmester, külső tanácsos, majd szószóló 14 hitelügylet során 11 150 Ft Vollenhoffer Mátyás ceglédi ispán 10 hitelügylet során 10 220 Ft A polgárság zöme óvatosan, apróbb tételekben helyezte ki tökéjét, vagy egyszerűen egy-egy esetben segítette ki kölcsönnel bajbajutott társait, de akadtak közöttük szép számmal, akik kis tételekben nagy összeget folyósítottak, nyilván jó hasznot remélve tőkéjük ilyen kamatoztatásától. A 13 legnagyobb hitelezőnek csaknem 85%-a polgári származású és foglalkozású, s ezek több mint fele iparos. Legnagyobb részük a város vezető polgárainak körébe tartozott, tisztségviselők vagy a választott polgárság tagjai voltak. Természetszerűen felmerül a kérdés, hogy honnan eredt a tökéjük, s milyen szerepet játszott a tőkekihelyezés vagyonuk gyarapításában. A pesti hiteléletben vezető szerepet játszó Papics János7 szerény anyagi helyzetű családból származott; jogi tanulmányai elvégzéséhez 1737-ben a városi tanácstól kért és kapott támogatást. 1742 és 1766 között mint a város ügyésze évi 150, majd 200 forint, 1777 és 1783 között mint bíró, illetve polgármester évi 600 forint fizetést húzott. E jövedelemből aligha gazdagodhatott meg. Anyagi helyzetét inkább feleségének, Scopek Ferenc városi főjegyző és tanácsnok lányának örökrésze, valamint ügyvédi tevékenységéből eredő jövedelme lendíthette fel. Hatalmas és előkelő nemeseket, papokat sorolhatott kliensei közé, de vagyona gyarapításának forrásaira más bizonyítékaink is vannak. Pénzszerzési módszereiről egyet-mást elárulnak az 1767-ben, illetve 1783-84-ben lefolytatott vizsgálat adatai: Az 1767-ben ellene felhozott vád egyik pontja szerint ügyvédi tevékenysége során visszaélt hivatali hatalmával: betekintett az ellenfél irataiba, sőt azokban bizonyos „kiigazításokat is eszközölt". Sokkal kisebb buzgalmat tanúsított a szegények pereinek vitelében, egy időben ugyanis a szegények ügyvédői tisztét is betöltötte. Az ö pereiket többnyire elvesztette. 7 Papics életéről és tevékenységéről lásd KOVÁCS 1943. 54-118. p. O. p. Helytartótanács levéltár. Misc. F. 88. Nr. 648. - BFL FL Int. a. 6404. - Fizetésére vonatkozóan lásd SCHMALL 1899a I.
