Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon
A hitel összege 1771-1779 1780-1788 A hitel összege polgárok nemesek katonatisztek m. tisztviselők ismeretlenek polgárok nemesek katonatisztek m. tisztviselők ismeretlenek A hitel összege százalékos megoszlása 1-500 Ft 57 37 62 53 70 51 24 40 34 67 501-1000 Ft 16 22 17 12 12 24 23 17 28 19 1001-5000 Ft 25 35 19 29 17 23 46 40 38 13 5000 Ft-on felül 2 6 2 6 1 2 7 3 -1 Míg 1771-1779, illetve 1780-1788 között a polgári hitelezőknek változatlanul csaknem háromnegyed része 1000 forinton aluli tőkét helyezett ki egy évben, addig az 1000-5000 forint hitelt nyújtó nemesek aránya 1780-1788 között 10%-kal emelkedett, s az ugyanilyen összegű kölcsönt folyósító katonatisztek aránya a vizsgált időszakban megkétszereződött. Megállapítható tehát, hogy a két évtized alatt a hitelkínálat (vagy hitelkereslet) nagyjából változatlan maradt. Jelentéktelen csökkenését valószínűleg az egyházi hitel csökkenésével lehet magyarázni: a legnagyobb egyházi hitelezők, a szerzetesrendek feloszlása után szerepüket a hiteléletben nem a polgárok, hanem a feudális osztály képviselői, elsősorban a katonatisztek vették át. Az általuk folyósított kölcsönök aránya s az egy-egy évben kihelyezett töke mérete egyaránt megnőtt. A polgári hitelezők szerepe, mind számarányukat, mind az összes hitelből rájuk eső részt tekintve, szinte azonos maradt, legfeljebb a polgárság különböző foglalkozásbeli rétegein belül mutatkozott eltolódás a termeléssel nem foglalkozó csoportok javára. A városban a legfontosabb, legnagyobb tőkével rendelkező hitelező az egyház volt: összesen 187 139 forint hitelt folyósított. A hiteléletben a legnagyobb szerepet a pálosok játszották. A vizsgált időszakban 52 820 forintot (az összes hitel 4%-át) folyósították; második helyen a belvárosi plébánia állott a különböző alapítványi pénzekből folyósított 36 110 forinttal, de nem sokkal maradtak el mögöttük a 21 717, illetve 19 152 forint kölcsönt folyósító piaristák és domonkosok. Ezt a hatalmas összeget azonban elaprózva, kis tételekben helyezték ki. A pálosoka jegyzőkönyvek tanúsága szerint - elsősorban iparosoknak és kereskedőknek nyújtottak hitelt, a piaristák pedig nagyobb kölcsönöket főleg kereskedőknek és nemeseknek folyósítottak. A többi egyházi intézmény is kis tételekben nyújtott kölcsönt. Ebben az időszakban a pálosok által kihelyezett egyévi tőke 1773-ban 15 700 forint volt, de 12 hitelügylet eredményeképpen. A piaristáknál a legmagasabb összeg 7865 forint - 1779-ben -, de ez is 5 hitelügylet során. Az egyháziak által nyújtott hiteleken kívül a vizsgált időszakban 13 hitelező kihelyezett tőkéje haladta meg a 10 000 forintot:
