Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
ítélve fő- vagy mellékfoglalkozásként még iparüző is volt. A zselléreknek az országos átlagot meghaladó aránya pedig szintén arra utal, hogy a nincsteleneket a bérmunka lehetősége vonzotta az oppidumokba.76 Az oppidumok mezőgazdasági termelését tehát döntően árutermelő jellegük, specializálódásuk, a tulajdonviszonyok és a termelés polgáriasodása különböztette meg a falusi őstermeléstől. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fent említett folyamatok és jelenségek az árutermelés fejlődésének következtében - természetesen különböző mértékben - országszerte megfigyelhetők, tehát nem a mezővárosi fejlődés kizárólagos sajátosságai. De míg a falvakban e folyamatnak általában kezdeti stádiumáról van szó, az árutermelés nagyobb méreteinek következtében a mezőváros egész arculatára ráüti bélyegét, döntően megkülönböztetve azt a jobbágy falutól.77 Összevetve a mezővárosi iparról és mezőgazdasági termelésről szóló adatainkat, kétségtelen, hogy e korszakban az utóbbi mélyrehatóbb változásokat idézett elő mind a termelésben, mind az oppidumok társadalmában. S ha első kereskedelmi kiváltságaik kivívásában kézműiparuk vezető vagy legalábbis nagy szerepet játszott, kétségtelen, hogy a külkereskedelmüket elősegítő harmincadmentességük, nagy terület vásárlóit összegyűjtő évi vásáraik, az egész országra kiterjedő vámkedvezményeik nem iparcikkeik, hanem elsősorban mezőgazdasági terményeik kereskedelmét voltak hivatva elősegíteni. Nyilván marha- és borkivitelük további szélesítése céljából mentesítették az uralkodók számos mezőváros polgárait a harmincadvám fizetése alól. Vasvár,78 Keve, 79 Sárvár, 80 Kismarton, 81 még a 14. században, Modor,82 Kőszeg, 83 Podolin,84 Rozsnyó, 85 Szenic, 86 Pápa, 87 Dévény, 88 Újvár (Vas megye),89 Monyorókerék és 76 1524-ben az alsólendvai uradalom jobbágyainak 34,1%-át tették ki a zsellérek. A falusi jobbágyok 20, a mezővárosi polgárok 31,3%-a élt zsellérsorsban. Az uradalom területén élő összes inquilinusok 27,9%-a az oppidumokban élt (Dl. 37 006). A világosi uradalom egész lakosságának 8%-a, Körösbánya polgárainak 40, Siri polgárainak 34,3%-a volt zsellér (D. 37 000). A semptei uradalomban a lakosság 16,6%-a (ebből a falvakban 16,1, a mezővárosokban 25,5%), inquilinus. Az uradalom területén élő jobbágyok 53,9, a zsellérek 64,9%-a a mezővárosokban élt (Dl. 37 002). A szikszói polgároknak majdnem a fele, 49,2%-a, a Vas megyei Keresztúr polgárainak 40%-a zsellérsorban élt (Dl. 36 986, 36 992), Samarján 1515-ben az összes telek 43%-a, a lakottak 15%-a zsellértelek volt (Dl. 36 981). Ezzel szemben a meggyesi uradalomban a zsellérek aránya 30,5%, a két mezővárosban, Meggyesen és Szinyérváralján csak 29,4% volt (Dl. 36 985). Még figyelemre méltóbb a helyzet a kisvárdai uradalom oppidumaiban: az egész uradalom lakosainak 16,6%-a élt zsellérsorban, ebből a falvak népességének 19,6, a mezővárosokénak 12,5%-át sorolják fel az inquilinusok között (Zichy, XII. 339. p.) 77 Természetesen itt elsősorban a jelentősebb mezővárosokról van szó, mintegy 250-300 helységről. Az oppidumoknak nevezeit települések túlnyomó többségéről jóformán egyebet sem tudunk azon túl, hogy a források több-kevesebb következetességgel oppidumnak nevezték őket. Az urbáriumok és dézsmajegyzékek vizsgálata sokszor furcsa eredményekre vezet: az iparosodás, a lélekszám, a differenciálódás adatait vizsgálva számos falu esetében tételezhetjük fel a mezővárosi lét fokozottabb feltételeit, míg az e forrásokban oppidumnak nevezett szomszédjaik az adatok alapján sokkal falusiasabbaknak tűnnek. 78 1279. Hazai Okmt. V. 60-62. 79 1392. CSÁNKI 1890-1897. II. 116. p.; Dl. 15 223. 80 1383. Lib. Reg. V. 546.; Fejér, IX. 4. 42. 81 1390. Zs. O. I. 1374. 82 Zsigmondtól nyert kiváltságát 1534-ben Ferdinánd megerősíti. Lib. Reg. I. 248. 83 1404. Zs. O. II. 5592. sz. 84 1412. Csak fél harmincadot fizetnek. Fejér, X. 5. 338.; Lib. Reg. VII. 144-145. 85 1417. Fejér, X. 5. 766. 86 1439. Uo. X. 6. 214. 87 1439. Dl. 14 773. 88 1439. Dl. 13 463; 1440. Dl. 13 519. 89 1459. Dl. 15 417.
