Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
szőlőhegyen termett borukat bárhol értékesíthessék, s minden hordóra tüzes vassal R betűt égethessenek, hogy mindenki lássa: e bor Rusztról és nem máshonnan való.42 A gyors ütemben iparosodó Pozsony környéki, főleg német lakta mezővárosok fellendülését is borkereskedelmük alapozta meg. Modor adója már 1361-ben 14 dénármárkát és 7 hordó bort tett ki. A borkiviteli vámot szabályzó rendelkezések élénk borkereskedelmet sejtetnek.43 Ebben legnagyobb vetélytársa Nagyszombat volt, s a harc nem annyira az értékesítés, mint elsősorban a termelés kérdései körül zajlott. A fentebb idézett 1361. évi kiváltságlevél is megemlíti, hogy szőlőhegyén Nagyszombat és más városok polgárainak is volt szőlőjük. A modoriak az idegen szőlő megszerzése érdekében igyekeztek akadályozni a más városbeli polgárok termelőmunkáját. 1402-ben Zsigmond ezért felszólítja őket, hogy ne akadályozzák a nagyszombati polgárokat abban, hogy szőleik megművelése céljából házat és más épületeket vásároljanak, illetve építsenek.44 A modori polgárok földesurukhoz, Stibor vajdához fordultak segítségért, s nem nyugodva bele a király határozatába, tőle kértek orvoslást sérelmeikre. A vajda 1404-ben kiadott kiváltságlevelében leszögezi, hogy csak helybelieknek lehet házuk, szőlőt pedig csak előzetes bejelentés után lehet eladni. Részletesen szabályozza az elidegenítés feltételeit, melyek messzemenő előjogokat biztosítanak a mezőváros polgárai számára.45 A harc első szakasza a modoriak győzelmével zárult: 1406-ban Zsigmond - nyilván a vajda közbenjárására -megerősíti e jogaikat.46 Borkereskedelmükről a továbbiakban érdemi adatunk nincs ugyan, de a város 1437-ben készült dézsmajegyzékében47 felsorolt szőlőbirtokok száma s a nevek között szereplő, feltűnően sok kádár tanúsítja, hogy jelentősége megmaradt. De - a többi, nyugati határszélen fekvő mezővároshoz hasonlóan - Modor sem tudott szembeszállni a kereskedelmi monopóliumaikat féltékenyen őrző, királyi támogatást élvező, gazdasági és politikai szempontból sokkal jelentékenyebb Pozsonnyal és Nagyszombattal. A 16. század elején már az utóbbiak uralták a modori szőlőhegyeket: Ulászló 1515-ben az akkori földesúr, Guthi Ország Ferenc kérésére utasítja a nagyszombati polgárokat, engedjék, hogy a modoriak ősi joguk szerint előbb műveljék meg szőlőiket, s előbb szüreteljék le a termést.48 Dévény, Bazin és Reese szőlőinek jó része is idegen, részben pozsonyi, részben osztrák polgárok kezén volt.4 A dévényiek nyilván féltve őrizték a szomszédoktól Cseh-Morva- és Lengyelországgal kiépült kereskedelmi kapcsolataikat, mert 1395-ben Zsigmond megtiltja nekik, hogy a Szarvkő várához tartozó népeket akadályozzák a fent említett országok felé irányuló kereskedelemben.50 Polgárai szintén részesei voltak az osztrák bor tiltott behozatalának, mert 1418-ban Garai Miklós nádor felhatalmazta a pozsonyi tanácsot, hogy ha Dévény és Reese polgárait tetten érik az osztrák bor behozatalában, árujukat elkobozhatják.51 Kiterjedt kereskedelmi kapcsolataikra jellemző, hogy Erzsébet 1439-ben Garai László kérésére az egész 42 Lib. Reg. IX. 533. 43 Dl. 6173. 44 Zs. O. II. 1964. sz. 45 Uo. 3286. sz. WENZEL 1874. 124. p. 46 Uo. 138. p. 47 Dl. 35 030 48 Lib. Reg. VI. 831. 49 Zs. O.II. 2118,3910, 5486. sz. 50 Uo. I. 4190. sz. 51 Fejér, X. 6. 170.
