Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

A század első két évtizedében a nöcselédeknek több mint felét a Belvárosban alkalmazták, arányuk a Lipótvárosban is valamelyest meghaladta az össznépesség részarányát. Az 1830-as évek közepétől korábbi 50%-on felüli arányuk a Belvárosban 35%-ra csökkent, s az árvizet követő évek átmeneti növekedése után az 1840-es évek végén is e körüli értékben állapodott meg. Erősebb koncentrálódásuk észlelhető a Lipótváros területén: 1847/48-ban a lakosság 14%-os részarányával szemben a szolgálók 28%-át írták össze. Számottevő volt, de a lakosság 37%-os arányától jócskán elmaradt a 22%-os arányuk a Terézvárosban. A napszámosok és szolgálók városrészenkénti eloszlása egyértelműen a jobb módúaknak a Bel- és Lipótvárosban, a szegényeknek a József- és Ferencvárosban való nagyobb arányú koncentrálódását, e városrészeknek a század közepére a század elejeihez képest pregnánsabb elhatárolódását bizonyítja. A terézvárosi lakosság összetétele ellentmondásosabb: a napszámosok nagyobb arányú koncentrálódása az egyik oldalon, a szolgálóknak a másik két külvároshoz képest jóval magasabb aránya a másikon - e városrésznek a Belvároshoz közelebb, illetve távolabb eső területei közötti, az árvíz után még fokozódó különbségét, kettős arculatát mutatja. A városrészek ilyetén elhatárolódását jelzi a vagyonilag egyébként heterogén honoratior réteg lakhelyeinek alakulása is: arányuk a Bel- és Lipótvárosban mindvégig 60-63% között mozgott, a Józsefvárosban a század elejéhez képest jelentős mértékben csökkent, míg a Terézvárosban csekély növekedés tapasztalható. A három külvárosban arányuk azonban messze elmaradt a lakosság részarányától. A lakosság ilyen területi megoszlása összhangban állt a városrészek beépítési jellegében mutatkozó különbséggel. Az egy házra jutó háztartások, illetve személyek száma a század folyamán minden városrészben emelkedett ugyan, de míg a század első évtizedében a különbség az egyformán sűrűn lakott bel-, lipót- és terézvárosi házak és a másik két külváros épületei között mintegy másfélszeres volt, az 1830-as években az egy házra jutó személyek száma a három első említett városrészben már csaknem kétszerannyi, a háztartásoké pedig 1,7 szer annyi volt, mint a József- és Ferencvárosban, és az 1840-es évek végére a különbség már 2,5, illetve 2,2-szeresre emelkedett. 3. táblázat Az egy házra jutó személyek és háztartások száma városrészenként Az egy házra jutó személyek háztartások száma B L T J F B L T J F 1818/1819 12,7 11,2 12,7 7,6 6,2 2,8 2,2 3,0 2,0 1,5 1828/1829 18,2 11,2 15,2 8,5 7,2 3,4 3,0 2,8 1,9 2,5 1836/1837 12,4 15,8 16,7 8,3 7,7 2,9 3,2 2,8 1,8 1,6 1847/1848 28,7 29,9 26,4 11,5 10,7 6,1 5,6 6,2 2,7 2,6 B = Belváros L = Lipótváros T = Terézváros J = Józsefváros F = Ferencváros