Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
A pestieknek, s főleg a pesti nőknek a bevándoroltakénál alacsonyabb átlagos házasodási életkorából ítélve a pesti családokban a gyermekek, köztük a fiúgyermekek száma is nagyobb kellett hogy legyen, s éppen ezért meglepő, hogy a házasulok között a pesti származású férfiak száma nem arányosan emelkedik a nőkével, sőt a különbség még növekszik is: a 18. századi 28-37-22%-os különbség a 19. században 65-67%-ra emelkedik, ami újólag a második generációba tartozó férfiak elvándorlásának nagy mértékét mutatja. 8. táblázat Az első házasságkötés átlagos életkora a bevándoroltak eltérő származáshelyi csoportjaiban Származáshely 1788-90 1808-10 1828-30 Származáshely Férfi Nö Férfi Nő Férfi Nö Magyarországi városi 27,5 25,9 26,8 24,7 29,4 25,4 Magyarországi vidéki 26,6 24,0 28,4 25,1 28,5 26,4 Külföldi 31,0 25,4 28,8 26,2 32,2 27,4 Ismeretlen 29,6 23,0 28,5 23,8 32,8 25.6 A bevándoroltak közül az átlagos kor emelkedése 1788-90 és 1808-10 között csak a vidékről bevándoroltak csoportjában tapasztalható; de e csoportban a kor megállapodik ezen a szinten, s mint a 18. század végén, 1828-30-ban is közülük kerülnek ki a legfiatalabb bevándorló házasulok. A legcsekélyebb változás a külföldieknél, a legnagyobb mértékű pedig az ismeretlen származásúaknái mutatkozik. A nők között a 18. század végén a más városokból származók átlagos kora volt a legmagasabb, 1808-10-ben már a második helyre kerültek, s 1828-30-ban közülük kerülnek ki a legfiatalabban férjhez menők. A származáshely meghatározó szerepe mellett figyelemre méltó az egyes foglalkozáscsoportokhoz tartozók átlagos házasulási korának alakulása is. A FüggelékXVIII. táblázatban feltüntettük a különböző foglalkozást űző férfiak átlagos házassági korát (kiemelve azokat az adatokat, ahol az eredmény hitelességét az illető foglalkozást űzők kis száma kétségessé teszi). Minthogy a származáshely, pontosabban a helyi születés, illetve bevándorlás ténye a házasságkötések korában jelentős módosulást okozott, a második oszlopban minden időmetszetben külön is kimutattuk az illető foglalkozáscsoport pesti származású tagjainak korát. A legalacsonyabb átlagos kort mindkét csoportban az őstermelőknél és a bérből élőknél tapasztaljuk: az előbbiek kora inkább csökkenést, az utóbbiak, különösen a pesti származásúaké növekedést mutat. Követik őket a kézművesek-meglepő módon a legények életkora alig tér el a mesterekétől, sőt még valamivel alacsonyabb is volt az övéknél. Magasabb életkort észlelünk a kereskedőknél, s az átlagos házasságkötési kor erős növekedése mutatkozik a tisztviselőértelmiségi-szabadfoglalkozásúak csoportjában. Az első házasságkötés átlagos életkora a bevándorolt nőknél elég magas volt, a házasság termékenységi korszakuknak elég nagy részére nem terjedt ki. A fiatalabb korban férjhez menő pesti nőknél tehát nyilván nagyobb gyermekszám várható. A születések lehetséges számából az özvegyek házassága sem rekeszthető ki: az átlagos életkor itt a férfiaknál 40,2-42,2-42,3, a
