Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Módszertani kérdések
51. A megosztott körzetben az egy főre jutó szántó területe (hold) 52. A megosztott körzetben az egy főre jutó legelő-rét területe (hold) 53. A megosztott körzetben az egy főre jutó szőlő területe (hold) 54. A megosztott körzetben az egy főre jutó erdő területe (hold) 55. A szántó területének aránya az összes földterülethez képest 56. A legelő-rét területének aránya az összes földterülethez képest 57. A szőlő területének aránya az összes földterülethez képest 58. Az erdő területének aránya az összes földterülethez képest 59. A megosztott körzet egész földterületének nagysága (hold)4 A faktoranalízis során 15 faktort nyertünk, amelyek a változók szórásnégyzetének 81%-át magyarázták. Az igen alacsony információtartalmú, a szórásnégyzetnek csak igen kis hányadát magyarázó, az eredeti változók közül csak egy-eggyel összefüggést mutató, illetve értelmezhetetlen faktorok elhagyásával 10, illetve 6 faktor alapján a piacközpontokat 10, illetve 5 csoportba (clusterbe) soroltuk. A különböző osztályozások elemzése után a piacközpontoknak 6 faktor alapján történt 10 osztályba sorolása bizonyult a legmegfelelőbbnek.5 Egyrészt azért, mert a 6 faktor közül 5 mutatott több változóvaljelentősebb (0,4 faktorsúlynál nagyobb) összefüggést, míga 10 faktor közül csupán 4 és a 6 faktor közül 5 egyértelműen értelmezhető volt. A 6 faktor a felhasznált eredeti 59 változó 91%-ával mutatott összefüggést, 75%-ával pedig szoros (0,6-on felüli értékű) korrelációt. (Lásd az 1. táblázatot.) Az összes változó szórásnégyzetének 57%-át magyarázó 6 faktor a következőképpen értelmezhető: Az első faktor a piacközpont kézművesipari-kereskedelmi fejlettségét jelző változókkal (a kézművesek száma, az előforduló mesterségek száma, a csak a központban előforduló mesterségek száma, az 5-nél több mestert foglalkoztató mesterségek száma, a kereskedők és a nagyobb tőkével rendelkező kereskedők száma), valamint a központ népességszámával és egyéb, nem gazdasági központi funkcióval mutatott szoros összefüggést (e változók faktorsúlya 0,75 felett 4 A központok és körzeteik kézmüvesiparára és kereskedelmére vonatkozó adatokat az 1828. évi összeírásból (OL, Regnicolaris Levéltár N. 26. Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827 ordináta, 1828-1832), a népesség és a zsidók számára vonatkozókat LUDOVICUS NAGY müvéből (1828), a földterület nagyságára, megoszlására és jövedelmezőségére vonatkozókat pedig, egykorú forrás híján az 1850-ben elrendelt ideiglenes földkataszter 1865-ben közzétett adataiból (Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a N. M. Magy. Kir. Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Buda, 1865) merítettük. A felsorolt források értékelését lásd BÁCSKAI-NAGY 1984. 29-44. p. 5 A clusteranalízis során általában több osztályozás készül. A legmegfelelőbb osztályozás kiválasztásánál figyelembe vettük a ponthalmazok struktúráját, az egyes clusterekbe sorolt központoknak a releváns változók szempontjából való homogenitását, a clusterek állandóságát, illetve az átrendeződések mértékét. A 6, illetve 10 változó alapján kialakított clusterek összetételének összehasonlítása azt mutatta, hogy a változók csökkentése nem okozott lényegbevágó átrendeződést az egyes csoportok állományában. Igaz ugyan, hogy a két csoportosításban csupán 81 központnál (az összes piacközpontok 59%-ánál) észleltünk teljesen azonos csoportba tartozást, azonban az eltérő összetételű csoportokba a 10 változó alapján is összetartozó nagyobb egységek kerültek. Mindössze 21 volt azoknak a központoknak a száma, amelyek az előző osztálybeli társaiktól elkülönülve, vagy legfeljebb egy másik társaságában szóródtak szét a 6 változó alapján képzett csoportokban. Azaz, az osztályozás a változók csökkentése után is elég stabilnak, elfogadhatónak látszott. Még csekélyebb átrendeződést tapasztaltunk a 6 változó alapján kialakított 5, illetve 10 csoport összetétele között. Itt 103 település, azaz az összes piacközpont 75%-a került azonos csoportba: az egyes csoportokba szórványosan átkerült központok száma mindössze 4 volt.
