Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Módszertani kérdések
volt). Kevésbé szoros összefüggés mutatkozott a megosztott, illetve a tiszta körzet népességével (0,60, illetve 0,54 faktorsúly) és a tiszta körzet kézművesipari fejlettségével is (0,54 faktorsúly), ez utóbbi változók azonban a harmadik faktornál nagyobb faktorsúllyal szerepeltek. Az első faktor tehát az előző vizsgálathoz hasonlóan a piacközpontok fejlettségének komplex mutatójaként értelmezhető. De míg az előző vizsgálatnál csak 6, most 11 változó mutatott e faktorral szoros (0,6-ot meghaladó faktorsúlyú) összefüggést. Ezúttal e változók közé tartozott a nagyobb tőkével rendelkező kereskedők és a zsidók száma, míg az előző vizsgálatnál a kereskedők és zsidók arányszáma szerepelt a változók között, és ezek semmiféle szorosabb összefüggést nem mutattak a faktorral. A második faktor a tiszta és megosztott körzet szántóterületének (kisebb mértékben szőlőterületének) nagyságával mutatott pozitív, illetve az erdőterület nagyságával negatív összefüggést, azaz a vonzáskörzet gabona- és szőlőtermelésének mutatójaként értelmezhető. A harmadik faktor a tiszta körzet nagyságának, a kézművesipari és kereskedelmi fejlettségének komplex mutatójaként fogható fel. E faktor értelmezése is megegyezik az előző vizsgálatéval, csak míg ott e faktor összesen három, a körzet kézművesipari fejlettségét jellemző változóval állott szorosabb összefüggésben (0,6 fölötti faktorsúly), ezúttal kilenc változóval mutatott ilyen összefüggést, a körzet nagyságát és kereskedelmét jellemzőkkel is. A negyedik faktor (az előző vizsgálat második faktorához hasonlóan) a tiszta körzetben legényt tartó mesterek arányával, illetve az egy mesterre jutó legények számával mutatott igen szoros összefüggést, s valamivel lazábbat, de még mindig jelentős kapcsolatot a központban működő kereskedőknek a népességhez, illetve a központban a nagyobb tőkével rendelkező kereskedőknek az összes kereskedőhöz viszonyított arányával. Az ötödik faktor a megosztott körzet és kisebb mértékben a tiszta körzet legelöterülétének nagyságával és általában a megosztott körzet nagyságával mutatott összefüggést. A hatodik faktor nem értelmezhető egyértelműen. A legszorosabb összefüggés (0,7 faktorsúly) a tiszta körzetben található települések átlagos népességszámával mutatkozott, lazább összefüggést tapasztaltunk a piacközpont összes földterületével (0,60 faktorsúly), illetve a központ szántóterületének arányával (0,55 faktorsúly). 0,4 és 0,5 közötti faktorsúly pedig igen eltérő, egymáshoz nem kapcsolódó változóknál mutatkozott. E 6 faktor (változó) alapján történt 10 osztályos besorolás csoportjainak (clustereinek) állománya, illetve minősítése a következő: (az általunk városi szerepkörűnek minősített településeket dőlt betűvel jelöltük.) 1. csoport (1 központ) Pest-Buda Nagyon fejlett központ, vonzásterületében sok és nagyjövedelmű szántóval (az egy főre jutó átlagos szántóterület nagysága 1,2 hold, az egy holdra jutó átlagos földjövedelem 3,5 forint), sok szőlővel és nagyon nagy legelő-rét területtel (1,5 hold/fő). Tiszta körzetének kézmüvesipara-kereskedelme nagyon fejlett.7 Vonzása nagy népességű (átlagosan 1900 főnyi) településekre terjedt ki. 6 Pestet és Budát, minthogy a fővárosi és piacközponti szerepkört együttesen töltötték be, egy központnak tekintettük az előző vizsgálat során is. 7 A központok és tiszta körzeteik kézművesipari-kereskedelmi fejlettségi szintjét (nagyon fejlett, fejlett, közepes, gyenge) az 1., illetve a 3. faktor értékei alapján minősítettük.
