Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
lisabb kormegoszlású, a békés, megtelepedett életnek megfelelő összetételű társadalom családalapításait tükrözik. Minthogy a lakosság száma az 1720-as években érte el nagyjából az 1700-as évek elejének szintjét, a vizsgálat kezdő időpontjául az 1730-as évek látszottak a legalkalmasabbnak. Az első időmetszetnek az 1735-37-es éveket választottuk, mert a fennmaradt 1735/36. évi adóösszeírás5 olyan kiegészítő forrást jelentett, amely támpontot adhatott a házasulok adózókhoz viszonyított arányának meghatározásához, s annak megítéléséhez, hogy a különböző foglalkozást űzők, illetve a különböző társadalmi rétegekhez tartozók milyen arányban képviseltetnek az anyakönyvekben. Az adóösszeírás egyben lehetőséget nyújtott arra is, hogy a vőlegények egy részénél pótoljuk, kiegészítsük az anyakönyvekből hiányzó személyi adatok egy részét. Az 1735-37. évi kezdő időmetszet annál is célszerűbbnek tűnt, mert húszéves intervallumokat véve, szinte minden időmetszetre rendelkezésre állt volna más típusú, egykorú vagy közel egykorú összeírás.6 A második időmetszetnek az 1755-57. évet választottuk, a továbbiakban az eredeti tervet azonban módosítani kellett, mert az 1760-70-es években a belvárosi plébánia házassági anyakönyveiből szinte teljesen hiányoztak a származáshelyre vonatkozó adatok. Ezek többé-kevésbé pontos regisztrálása csak az 1780-as évek végétől újult fel. Ezért a harmadik időmetszetként az 1788-1790. évi adatokat dolgoztuk fel, majd újra 20 éves intervallumokat véve az 1808-10. és az 1828-30 évieket. A forradalom előtti Pest társadalmának részletesebb vizsgálatát külön kutatási témának tekintve az 1830-as évvel vontuk meg a jelen vizsgálat időhatárát, amely így csaknem egy évszázadot ölel fel. 1735-37 és 1755-57-ben a város egyetlen plébániája a belvárosi volt, 1788—90-ből s 1808-10-ből fennmaradtak a ferences plébánia anyakönyvei is. A harmadik időmetszet idején már önálló anyakönyvezés folyt a terez- és józsefvárosi plébániákon, és fennmaradtak az evangélikus egyház házassági anyakönyvei is. 1808-10-ben az említetteken kívül rendelkezésre állt a református egyház, majd 1828-tól a lipót- és ferencvárosi, valamint a Szent Rókus-plébánia anyakönyve. A vizsgálat tehát a katolikus, református és evangélikus lakosságra terjedt ki.7 A protestáns egyházak által regisztrált házasságok száma minden időmetszetben csekély -1788-90-ben 9, 1808-10-ben 38, 1828-30-ban 83 - volt. A 18. század első felének házassági anyakönyvei a vőlegény és menyasszony nevét, származáshelyét, a vőlegény foglalkozását, a tanúk nevét s később foglalkozását, a vegyes házasságok esetén a más vallású fél vallását tüntetik fel. Az anyakönyvek vezetésének pontossága nemcsak plébániánként, hanem az egyes plébániákon belül, az eskető pap személyétől függően erősen változó volt. A foglalkozásra és származáshelyre vonatkozó adatok - mint ezt a táblázatok ismeretlen rubrikájába bejegyzettek nagy száma is tanúsítja - gyakran hiányosak, de arra is 5 FSZEK, Bg. 0910/198. 6 Az 1746/47. évi adóösszeírás: BFL IV. 1212/a Pest város adóhivatalának iratai, Portions Anschlag.; Az 1772. évi háztulajdonos-összeírás. Uo. 1212/c. Az 1775. évi lélekösszeírás BFL IV. 1202/c. Int. a. m. 4665. Az 1797/98. évi jövedelemadó-összeírás BFL IV. 1212/d. Pest város adóhivatalának iratai, Classificationsbuch. 7 A felsorolt egyházi anyakönyvek mikrofilmjei: BFL, Filmtár, MF. 3, 7, 26, 27, 28, 33, 35, 36. A zsidó egyház anyakönyvei e korból nem maradtak fenn, a görögkeleti anyakönyvek feldolgozására a nyelvi ismeretek hiányában nem vállalkozhattunk.
