Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Városházlózat-vizsgálatok

Rácgörzsony és Somberek) közel 18 000 lakója vallotta Pécs mellett Baját is piachelyének, közülük Mohács saját vására mellett. Bár, Doboka, Kölked és Mohács lakói egyértelműen azt állították, hogy Baját gabonavásárlás céljából keresték fel. Somogy megyében a tiszta körzetébe tartozó 56 településen kívül (amelyeknek egyébként Kaposvár és Szigetvár jóval közelebbi piachelyet jelentett volna, így az a körülmény, hogy mégis Pécset vallották egyedüli piachelyüknek, a város vonzásának erősségét bizonyítja), további 13 település a csak alközponti szerepkört betöltő és így a települések hierarchiájában alacsonyabb szinten álló Kaposvárral együtt vallotta a várost piachelyének. Pécs vonzása e területre domináns volt, mert a helységek jó része megjegyezte, hogy Kaposvárra nem, vagy csak ritkán járnak, mert nem jó a piaca. Pécs megosztott körzetének e részében 6000 lakos élt; a településeken igen kevés kézműves és egyetlen kereskedő sem működött, viszont az egy főre jutó szántóterületének nagyságából ítélve eladni való gabona termett. A Kaposvárhoz igen közel eső Zselickisfalud és Szilvásszentmárton, Pécs mellett Kanizsát és Kaposvárt nevezte meg piachelyéül. Somogy megye Kaposvár mellett második jelentős oppiduma, a pécs-kanizsai úton fekvő Szigetvár lakossága is saját piaca mellett Pécset jelölte meg eladó- és vásárlóhelyének. Mind a települések, mind a vonzott lakosság számát és összetételét illetően jelentősebbnek látszik Pécsnek Tolna megyére kiterjedő megosztott körzete. Högyésszel együtt 29, Földvárral együtt további 5 település 38 000 főnyi népességére terjedt ki vonzása, és saját piacuk, valamint több más központ mellett eladó- és vásárlóhelyüknek nevezték a várost Bonyhád lakói is. A Högyésszel közös körzet termelési adottságai az egy főre jutó szántó- és legelő-rétterületben megegyeztek a Kaposvárral közös Somogy megyei körzet adottságaival, viszont a Tolna megyei településekben sok kézműves és kereskedő is működött. (Ezer főre 14,5 kézműves és 0,5 kereskedő jutott.) Kézművest minden településen összeírtak: a legtöbb helyen kovácsokat, molnárokat, takácsokat (e három mesterség képviselőiből került ki az itt tevékenykedő iparűzőknek csaknem fele). Viszonylag jelentős volt még a szabók, asztalosok, kerékgyártók száma is, akik 16-16, illetve 13 helyen fordultak elő; vargákat viszont csak 10 település összeírása említett. A többi 26 mesterség képviselői már csak 1-6 településen fordultak elő. A vonzott települések közé 2 oppidum - Dombóvár és Döbrököz - tartozott, a vonzásterületen működő kereskedők egyharmadának ezek voltak a székhelyei. A Hőgyész és Pécs közös vonzásterületébe tartozó települések tehát az alapvető iparcikkeket illetően, amelyeket részben a helyi kézműveseknél, részben a kereskedőknél beszerezhettek, nem voltak olyan mértékben a központra utalva, mint a Baranya, illetve Somogy megyei helységek, és ha eladó gabonájuknak sok esetben Hőgyész közelebbi, könnyebben elérhető piacot jelentett is, illetve ott valamivel olcsóbban szerezhettek be gabonát, iparcikkekben, nyersanyagokban, külföldi árukban Pécs kézművesei és üzlethálózata jóval nagyobb választékot kínált. A Pécset Földvár mellett piachelyéül valló 5 település (közöttük Báta és a saját piacát is eladóhelyként megjelölő Bátaszék oppidum) lakossága meghaladta a 10 000 főt. Az egy főre jutó földterület nagyságából ítélhetően a mezőgazdasági terményeket, főképp gabonát tekintve inkább fogyasztóknak, mint eladóknak tekinthetők. Az 5 településben összesen 162 kézműves és 9 kereskedő működött, itt tehát ezer lakosra még több (16, illetve 0,9) kézműves és kereskedő jutott. Nagy részük Bátaszéken működött, ahol 118 mester 35 legénnyel 27 mesterséget űzött. Ebben az oppidumban telepedett meg a körzetben működő kereskedők közül is 5, méghozzá a nagyobb jövedelműek. Az e települések által megjelölt két piachely közül Földvár távolabb esett ugyan, de jobb út vezetett oda, s gabonában is nagyobb volt a kínálat. Pécs kapcsolata a Tolna megyére kiterjedő, megosztott körzetében élő lakossággal tehát más lehetett, mint a Baranya és Somogy megyei területeken. A kapcsolat e vidéken a kézművesek