Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Városházlózat-vizsgálatok

PIACKÖRZETEK ÉS PIACKÖZPONTOK A DÉL-DUNÁNTÚLON A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A piackörzetek vizsgálatának és meghatározásának célja egy piacközpont vonzáskörébe tarto­zó települések gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatainak, az egyes települések kapcso­latrendszerben kialakult helyének és szerepének meghatározása, illetve a piackörzet egy nagyobb tájegység vagy az ország gazdasági életében betöltött szerepének értékelése és jellem­zése. A piackörzetek kutatása tehát a gazdasági körzetek vizsgálatának olyan módszere, amely­nek nem az azonos földrajzi adottságokon nyugvó azonos termelőtevékenység a rendszerező elve, hanem az eltérő termelőtevékenységen, a munkamegosztáson alapuló csere- és egyéb kapcsolat, a települések gazdasági egymásrautaltsága. A települések közötti kapcsolatrendszer és az e kapcsolatrendszerben megnyilvánuló hierarchia feltárása nemcsak az egyes települések termelő- és egyéb tevékenységének, szerepének, a környékre gyakorolt hatásának megismeré­sét teszi lehetővé, de megkönnyíti és reális alapokra helyezi az összehasonlítást akár a környező régiókkal, akár a távolabbi országrészekkel, és ez hozzásegít az egyes települések vagy gazda­sági körzetek sajátos fejlődésének jobb megismeréséhez és megvilágításához. A magyarországi 19. század eleji piackörzetek vizsgálatához igen alkalmas forrásnak bi­zonyult az 1828. évi országos összeírás,1 amelyben szinte minden település lakói megnevezték azt a piachelyet, vagy azokat a vásároshelyeket, ahol terményeiket értékesíteni és a szükségleti cikkeket beszerezni szokták. E bejegyzések alapján térképre vetíthetővé és földrajzilag megha­tározhatóvá váltak Magyarország 19. század eleji piackörzetei és piacközpontjai. Nagy Lajos­sal folytatott közös vizsgálatunkban" megkíséreltük feltárni a piacközponti funkció erősségét meghatározó tényezőket, és leírni a különböző piacközpontok gazdasági kapcsolatait a vonzás­körzetükben fekvő településekkel. Egy országos vizsgálat azonban nem hatolhatott olyan mélyre, hogy valóban hiteles és pontos képet adhatott volna minden egyes régió kapcsolatrend­szeréről, települési hierarchiájáról, annál is kevésbé, mert az egységes adatbázisul szolgáló 1828. évi összeírás adatai eltérő pontosságúak és megbízhatóságúak voltak. Tisztában voltunk azzal, hogy az általunk rajzolt képet az egyes piackörzetek, illetve régiók behatóbb, más, helyi forrásokat is figyelembe vevő vizsgálatával kell finomítani és pontosítani. A jelen vizsgálat tár­gyául szolgáló dél-dunántúli régió is túlságosan nagy volt ahhoz, hogy az egyes települések fej­lődési folyamatáról, változó szerepéről teljes áttekintést nyújthassak, hogy egyedi forrásanyag­ból nyert adatok birtokában pontosabban jellemezhessem a központi szerepkörrel rendelkező településeket, és megnyugtatóan sorolhassam be őket a településhálózat megfelelő hierarchi­kus csoportjába. Mégis, a vizsgálat körének leszűkítése, a vizsgált objektumok számának csök­kentése következtében valamivel mélyrehatóbban elemezhettem az egyes települések központi funkcióit, és valamelyest korrigálni tudtam korábbi megítélésünket néhány jelentéktelenebb központnak és alközpontnak a településhálózat hierarchiájában elfoglalt helyéről. Igazán hite­les kép felvázolása azonban csak az egyes piackörzetek beható egyedi vizsgálatától várható. 1 MOL Regnicolaris levéltár, N 26. Consscriptio regnicolaris art. VII. ordináta, 1828-1832. 2 BÁCSKAI-NAGY 1984.

Next

/
Oldalképek
Tartalom