Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

A mezőváros problematikája

Simándon pedig 37%-a becsülhető. A kézművesek megoszlását a három mezővárosban az 1. táblázat mutatja. Az iparos-kereskedő réteg aránya Simándon a legmagasabb, s az előforduló iparágak száma is alig marad el Gyula mögött. De még a sorrendben minden tekintetben harmadik helyen álló Békés kézműipara is meghaladja a korabeli átlagos mezővárosi szintet. A 15. és 16. század fordulója idejéből 40 mezőváros kézműveseiről rendelkezünk többé-kevésbé pontos adatokkal. E mezővárosokban általában 6-7 iparág képviselőit találjuk, s az iparűzők átlagos aránya 20% körül volt. A 40 mezőváros közül az ipar differenciáltságát tekintve Gyula az első, Simánd a második, és még Békés is az előkelő 5. helyen állt.26 A

három mezőváros az uradalom iparűző lakosságának valóságos központjává, gyűjtőhelyévé vált. Míg a vizsgált időszakban az összlakosságnak fele, a kézműveseknek több mint 80%-a élt az oppidumokban, s egymaga Gyula az uradalomban élő kézművesek és kereskedők 47%-ának adott otthont. Az 1525-27 között betelepülők felének neve foglalkozásnév volt, ami a városnak az iparosokra gyakorolt különösen erős vonzerejét mutatja. /. táblázat A kézművesek megoszlása a 3 mezővárosban Iparág Gyula Simánd Békés Iparág 1525 1527 1525 1527 1525 1527 Fémfeldolgozóipar ötvös 2 1 1 1 _ _ kovács 7 7 1 1 3 3 sarkantyús 2 2 _ _ _ _ csiszár 1 4 3 3 — _ pajzsgyártó _ 1 _ _ _ _ íjgyártó _ 1 1 _ _ Szövőipar takács 1 1 _ _ _ _ csapó — _ _ _ 2 2 kallózó — — 1 1 — — ról szóló bejegyzéseket - ilyen foglalkozásnév viszont nem fordul elő. A simándi fazekasok neve sem mindig jelezhette foglalkozásukat: ez az iparág fejlettebb lehetett a nevek alapján kimutatottnál, hiszen ők látták el a várat fazekakkal és kályhacsempékkel (uo. Br. Lit. 1056/3 L). A legnagyobb gyulai kereskedők - Oláh János, Somogyi Ferenc, Filléres László - neve sem tükrözte foglalkozásukat. 26 BÁCSKAI 1965. 34-35, p.