Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
Összehasonlítva a két jegyzék névanyagát azt tapasztaljuk, hogy 1527-ben 83 új név szerepel. |J Ezek közül kétségtelenül jövevénynek tekinthető az a 44 személy, akiknek neve mellett a novicius, illetve két esetben a libertinus megjelölés áll,14 s akiknek döntő többsége az 1525-ből ismert szomszédok közé ékelődött be. Az újonnan jöttek közül 22 a tűzvésztől szinte teljesen elpusztult Sánta utcában telepedett le, egymás mellett. 32 új név az 1525-ben összeírottak helyén, azonos szomszédok között szerepel. Döntő többségük fizette a censust, vagy ugyanolyan jogcímen mentesült alóla, mint 1525. évi elődje. Mivel többek között a birtokbecslésből is tudjuk, hogy az újonnan betelepülőket néhány évi adómentesség illette meg, ezeket az adózókat nem tekinthetjük jövevényeknek, s inkább azt gyaníthatjuk, hogy már korábban összeírt adózó háztartásához tartozhattak azelőtt is, vagy azóta kerültek oda például házasság révén. A közösen gazdálkodó családoknál többnyire a családfő neve szerepel az adójegyzékekben, de az is előfordul, hogy váltakozva, sőt időnként együttesen jelennek meg a különböző családtagok.1 A rokonságot csak vérrokonság esetén jelzi az azonos családnév; a vők, esetleges második férj vagy egyéb családtag rokonsági fokát a név nem árulja el. Ezeknél a censusfizetés ténye perdöntő annak megállapításakor, hogy az új név egy felbomlott régi háztartás helyén épülő újat jelez-e, vagy csupán a családfő elhalálozása miatt, vagy más okból a korábbi háztartás egy másik tagja került az adófizetők lajstromába. A censusfizetés ténye, vagy néhány esetben a korábbi adómentesség ismétlődése arra utal, hogy e 32 személy nem volt jövevény. Kevésbé határozottan ugyan, de ki kellett rekesztenünk az újonnan betelepülők sorából azt a 7 személyt is, akik neve 1527-ben fordult ugyan elő először, mégpedig az 1525. évből ismert sorrendet megbontva, 2-2 szomszéd között. A korábbi háztartások közé ékelödésük új gazdaság létrejöttét sejteti, de a census fizetésének ténye alapján mégsem tekinthetők jövevényeknek. Inkább arra kell gondolunk, hogy az egyik 1525-böl ismert szomszédos háztartás ez évben külön is adózó, esetleg valóban külön háztartást létesítő tagjairól van szó.16 13 Ebben nincsenek benne sem az özvegyek, sem a más keresztnevet viselők (akikről az azonos családnév és az azonos szomszédok alapján feltételezhető, hogy az 1525-ben összeírtnak rokona), sem az azonos keresztnevet, de más családnevet viselők sem, akikről az azonos keresztnév és azonos szomszédok alapján feltételezhető, hogy azonosak az ugyanazon a helyen 1525-ben összeírt adózóval. Az ilyen - egyébként ritkán elforduló - családnév-ingadozás többnyire a foglalkozásneveknél fordul elő: az egyik jegyzék a foglalkozásnevet, a másik a családvagy ragadványnevet adja, mint pl.: Kalmár Kelemen - Dakos Kelemen, Kalmár Gergely - Dakos Gergely, Zekeres Barabás - Dombonülő Barabás, Sági Pál - Szűcs Pál, Sathócz Baltazár - Szekeres Baltazár, Sebestyén János - Kalmár János stb. 14 A novicius és libertinus megjelölést váltakozva használták az újonnan jöttek megjelölésére is. Gyulán és Békésen az 1527-ben noviciusként megjelöltek közül 7-7 a libertinusok között szerepelt 1525-ben. 15 A közösen gazdálkodó családtagok váltakozása az adójegyzékékben elsősorban Békésen követhető nyomon, mert itt fennmaradt az 1528. évi censusjegyzék is. Néhány példa e váltakozásra: 1525 1527 1528 Csapó Ferenc Csapó Jakab Csapó Ferenc Tóth Lőrinc Ibrán Dávid Tóth Lőrinc Budosi Orbán Tóth Ágos özv. Budosiné 16 A külön és együtt adózás váltakozására érdekes példát találtunk Simándon. Az 1525. évi censusjegyzékben egymás mellett szerepel Baratha István és Baratha György. István neve mellé az összeíró bejegyezte az 50 dénárt, György neve mellett azonban sem a census összegét, sem adómentességre utaló megjegyzést nem találunk. Az 1527. évi jegyzékben István neve egyáltalán nem szerepel az összeírásban, viszont György fizette az 50 dénárt.
