Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
De e sajátos fejlődés következménye az is, hogy a mezővárosok funkciója nem merül ki ennyiben. Fejlődő iparuk révén jelentős szerepet játszottak mind a mezőgazdasági, mind az ipari árutermelés fejlődésében, a társadalmi munkamegosztás kialakulásában. Az árutermelő nyugati parasztság elsősorban a közvetlen piackörzetet látta el mezőgazdasági termékekkel. Terményeit általában a legközelebbi városban helyezte el. A távolsági kereskedelem előbb az árutermelő földesúri gazdaság, majd annak eltűnésével a városi kereskedők közvetítésével történik. A mezőváros viszont nemcsak saját termékeinek termelője és eladója, hanem egyre inkább az egész országban felszabaduló termékfeleslegek gyűjtőhelyévé, valamint a falu és város cseréjének közvetítőjévé vált. Sajátos színezetet kölcsönöz a mezővárosoknak fejlődő iparuk is. Bizonyos mértékben -a nyugati kisvárosokhoz hasonlóan - városaink mellett az ipari alcentrum szerepét is betöltik. Mint a kézműipar-természetesen a városokénál sokkal jelentéktelenebb - központjai szükségszerűen a mezőgazdasági termények piacává alakulnak, mint mezőgazdasági termelők azonban e terményeket nem mind fogyasztják el. A városok sajátos földrajzi elhelyezkedése révén a mezőváros piaca nagy jelentőséget nyer, és valóságos központjává válik a városoktól távol eső vidékek cseréjének. A városi kereskedők a bel- és külkereskedelem forgalmának nagy részét kitevő nyersterményeket a mezővárosok piacán szerzik be (természetesen leszámítva közvetlen piackörzetüket). így a termelők megmenekülnek a távoli városi piacra való szállítástól, a kereskedők pedig a szétszórt termékek összegyűjtésének, a kisebb helyi piacok felkeresésének fáradalmaitól. Mezőgazdasági és ipari árutermelésük párhuzamos fejlődése következtében, vásáraik révén, saját és felvásárolt áruik kereskedelme során a mezővárosi polgárok mind nagyobb szerepet játszottak a honi és külföldi iparcikkek közvetítésében is. így nemcsak az ipari és mezőgazdasági árutermelés fejlődésének válnak jelentős tényezőivé, de egyben a belső piac, a szélesebb körzeteket felölelő kereskedelem kialakulásának is. Agrártörténeti Szemle, 1964/1-2. 1-35. p.
