Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 1. A Weiss család és Weiss Manfréd felemelkedése
III. A csepeli gyáralapítás előzményei 155 ták a budapesti telephelyet, a részvénytársaság székhelyét pedig áttették Vácra, majd 100 ezer koronás befektetéssel újabb kötőgépeket helyeztek üzembe. Az alaptőkét előbb 1901-ben 900 ezer koronára, majd 1903-ban egymillió koronára emelték fel. A vállalat másfél évtized alatt a hazai textilipar egyik jelentős üzemévé vált.20 A Weiss fivérek komoly szerepet játszottak az 1890. évi 14. törvénycikk nyomán Tisza István21 elnökletével 1890. május 31-én 6 millió forint alaptőkével megalakult Magyar Ipari és Kereskedelmi Bankban. Tisza mellett az igazgatóság tagja lett And- rássy Gyula, Bokros Elek, Hieronymi Károly, Sigmond Dezső, Bauer Mór, Liebig Alfréd, Guttmann Jenő, hatvani Deutsch Sándor, Weiss Berthold és Lederer Sándor. A bankban kezdettől fogva nagy szerepet játszott a külföldi tőke. 1893 márciusában a Wiener Bankverein 5100, a Deutsche Bank 1500, a Dresdner Bank 1500, a frankfurti Deutsche Vereinsbank 1200, a stuttgarti Württemberger Vereinsbank 1000, két párizsi bankház együttesen 1200, a bécsi Bauer Mór pedig 1500 részvénnyel rendelkezett. A Weiss fivérek a maguk 800 részvényével a bank legjelentősebb magyarországi részvényesei voltak. Októberre alaposan átrendeződtek a részvények, a Wiener Bankverein már 10 ezer darabbal rendelkezett, Bauer Mór és Joly József 5—5000-rel, Weissék pedig a Deutsch I. és fia céghez hasonlóan 3000-rel. Az Iparbank Weiss Manfrédot delegálta a Fegyvergyár igazgatóságába.22 A hadseregszállítások egyik legkényesebb pontja a magyar fegyvergyár kérdése volt. Korábban már szóltam a steyri fegyvergyár rövid életű kőbányai leányvállalatáról, amely a magyar honvédség egyetlen nagyobb megrendelésének elnyerésére jött létre (némileg hasonlóan Weissék később ismertetendő berlini vállalatához), s annak teljesítése után meg is szűnt. Ilyen körülmények között a közös hadsereg részére történő fegyverszállítás hosszú ideig szóba sem jöhetett. 1887-ben végül a hadügyminiszter a magyar kormány kezdeményezésére hozzájárult egy kisebb budapesti fegyvergyár létesítéséhez, és hajlandónak mutatkozott megrendelések biztosítására. Az országgyűlés ennek előmozdítására elfogadta az 1888. évi 2. törvénycikket, amely rendelkezett a fegyver- és lőszergyártás számára biztosítandó állami kedvezményekről. Ezt követően alakult meg a Böhmische Unionbank vezetésével a Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt. A társaság 1889 közepéig (bár a törvény más helyet írt elő) a gubacsi pusztán, a tüzérségi és honvédségi lőszerraktárak közelében építette fel a fegyvergyár épületeit. A lőszergyártáshoz szükséges épületek végül nem készültek el. 20 Magyar Pénzügy, 1893. 10, 1895. 9, 1896. 6, 37, 1897. 9, 1898. 6, 1899. 5, 13, 30, 1900. 9, 14, 51, 1901.5, 1903. 10. 21 Tisza Kálmán fia, 1886-tól szabadelvű képviselő, 1903-1905 között miniszterelnök és belügyminiszter, 1913-tól újra miniszterelnök volt. 1917-ben lemondott. Az őszirózsás forradalom idején meggyilkolták. BFL VII.2.e Cg. 112. 22
