Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 1. A Weiss család és Weiss Manfréd felemelkedése
156 III. A csepeli gyáralapítás előzményei Az Iparbank vezetésével 1891. február 21-én alakult meg a Fegyver- és Gépgyár Részvénytársaság, amelyben Weiss Manfréd nagyobb tőkeösszeggel vett részt, sőt kormánykörök megítélése szerint „a gyárnak újbóli felállítása és üzembe helyezése az ő kezdeményezése nélkül nem lett volna lehetséges”.23 1895-ben a berlini Ludwig Loewe és Társa24 cég az összes fegyvergyári részvényét eladta, ezek nagy része a Hitelbank birtokába jutott, amely - miután szabadon rendelkezett az üzemmel — jelentős átszervezést hajtott vége, és ennek következtében 1897-ben már közel 100 ezer forintos nyereséget sikerült elérni. 1898-ban a gyár 70 ezer darab ismétlőfegyvert szállított a közös hadseregnek, nyeresége pedig meghaladta a 300 ezer forintot. Ekkor hozták létre az üzem szerszám géposztályát precíziós gépek előállítására. A vállalat nyeresége 1899-ben már a 380 ezer forintot is meghaladta, 1901-ben 500 ezer, 1902-ben pedig 370 ezer korona volt.25 Weiss Manfréd nem kis részben a fegyvergyár talpra állítása során vált a hazai haditermelés legnagyobb egyéniségévé. Igaz, a fegyvergyár bőkezűen honorálta is ezeket a szolgálatokat, a választott igazgatók jutaléka 1901-ben közel 50 ezer korona volt.26 A két fivér 1890 szeptemberében részt vett a Magyar (Danubius) Hajó- és Gépgyár Rt. alapításában is, amelyet az Iparbank a Prágai Gépépítőgyártól27 vett át. A vállalat egymillió forint alaptőkével jött létre, amely 10 ezer részvény között oszlott meg. Az Iparbank 4500, a Prágai Gépépítőgyár 2500, a Wiener Bankverein 2650, a Deutsch I. és Fia cég 650, a Weiss fivérek 600, Freund Ferenc és Baumgarten Henrik pedig 500- 500 részvénnyel rendelkeztek. A századfordulóra a vállalatnál az Iparbank és részben a Wiener Bankverein is teljesen háttérbe szorult, helyüket a Hitelbank és a Leszámítoló Bank vette át. A gyár munkáslétszáma az alakulást követő évben 45-ről 550-re emelkedett, Megrendelés érkezett az ország legnagyobb malomberendezésére a Pesti Hengermalomtól, továbbá 16 hajóra - többek között Romániából is -, valamint a Rába és a Körös felett 23 KN 1880. április 24; Kübn. 1887. november 18; HL 1.28 HM 6048a/4.a oszt. ein. - 1890; BFL VII.2.e Cg. 2192; MNL OL К 20 1896. 1044. 24 Az 1860-as évek elején alapított üzem az 1870-es évek végétől kapott megrendeléseket a porosz hadseregtől. 1886-ban a cég részt vett a Deutsche Waffen- und Munitionsfabriken AG, majd 1892-ben az Union-F.lcktricitäts-Gesellschaft megalapításában. Ez utóbbi 1904-ben beolvadt az Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft-ba (AEG), amely így a Krupp Művek mellett a Német Birodalom legnagyobb hadiüzemévé vált. 25 Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1892-ben hajtották végre a valutareformot, amelynek lényege, hogy áttértek az ezüstalapú forintról az aranyalapú koronára. Az átváltásnál 1 forint 2 koronát ért. A korona 1900-tól vált a hivatalos fizetőeszközzé. 26 Kübi. 1889. 16; Fémipar, 1891. 5; Magyar Pénzügy, 1895. 13, 24, 38, 1897. 24, 1898. 25, 1900. 14, 1901. 14, 1903. 22; Fémipari Szemle, 1898.2, 16-17. 27 Az Erste Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik 1871-ben jött létre, a cukoripar számára gyártott gépeket, majd 1900-tól mozdonyokat, 1903-tól pedig gázmotorokat. 1908-ban beolvasztotta a részben általa alapított Prágai Autógyárat (Prager Automobil-Fabrik), amely előbb Prága, később Tátra márkájú személyautókat is gyártott. Mai utóda a Ceskomoravská-Kolben-Danék (ŐKD) nálunk leginkább Tátra villamosairól ismert.
