Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 4. Az 1899. évi 49. törvénycikk. Visszalépés
90 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában egységárakért csak a legritkább esetekben vállalják el a szállítást^...] A közös hadügyminisztérium a hadügyi szükségletekből a magyar ipar termékeit kvóta szerint megillető rész szállításával is külföldi cégeket kénytelen megbízni.”241 Ez a leirat szolgáltatott alapot a GYOSZ fellépéséhez: válaszukban alaptalannak minősítették a katonai hatóságok állítását, és követelték az 1900-as megállapodás, illetve a delegáció 1902-es határozatának maradéktalan végrehajtását. Sérelmezték, hogy sem a közös hadügyminisztérium, sem a közös pénzügyminisztérium, sem a közös számszék, sem a közös bank megrendeléseinél nem veszi figyelembe a magyar ipart. A kincstári gyárak (bécsi arzenál, pólai tengerészeti telepek, bécsújhelyi lőszergyár, blumaui lőporgyár) termelését az osztrák kvótába kell beszámítani, miután mind Ausztriában van, és ausztriai alkalmazottakat foglalkoztat. A GYOSZ kielégítőnek ítélte a megrendeléseket a posztó-, pamut- és lenáruknál, a kézi fegyvereknél és némely lőszercikknél, viszont sérelmezte, hogy bizonyos esetekben a magyar gyárakat nem, vagy csak közvetve, érdekelt ausztriai gyárakon keresztül szólítják fel ajánlattételre; a magyar gyárak informálása hiányos, s előfordul az is, hogy egyes cikkek esetében teljesen mellőzik a magyar ipart. Nehézségeket okoz a minták megtekintése, hátrány, hogy az átvétel Bécsben vagy Wiener Neustadtban történik. A GYOSZ mindezek alapján javasolta, hogy az 1900-as megállapodás a delegáció határozata szerint módosuljon, a kincstári gyárak termelését részlegesen számítsák be az osztrák kvótába, továbbá hogy a szükséges mintákat és kiírásokat a hadügyminisztérium küldje meg a GYOSZ-nak is, a termékek átvétele pedig mindig a megrendelést teljesítő magyar gyár székhelyén történjen.242 A GYOSZ a kormány több tagjához intézett év végi felterjesztésében sérelmezte, hogy Magyarország nem kapja meg a kvóta arányában a megrendeléseket, mivel a hadügyi kormányzat ezek jelentős részét saját gyáraiban állíttatja elő. A kincstári gyárak termelését tehát legalább részben az osztrák részhez kell számítani, és a magyar szállítások arányát ennek megfelelően fel kell emelni. A magyar állami gyárak rendezkedjenek be ágyúk gyártására, és ne olyan cikkeket termeljenek, amelyeket a magánipar már előállít.243 1904. január végén a GYOSZ a miniszterelnökhöz írt felterjesztésében megismételte ezeket a követeléseket. Kétségbe vonták a hadügyminiszter által közzétett adatokat a rendelések megosztásáról, miután számos szállítóképes iparág megközelítőleg sem kapta meg a rá eső részt. Az esetenként magasabb hazai árakat a kincstári gyárak ellenőrizhetetlen, irreális áraival, illetve azzal magyarázták, hogy az osztrák gyárak mesterségesen lenyomják, majd újra felemelik az árakat a magyar konkurencia kizárása érdekében. A GYOSZ követelte magyar arzenál felállítását, a kompenzáció elvének teljes érvényesítését, valamint pontos kimutatást a rendelések megoszlásáról 241 GYOSZ Közlemények, 1903. 7. 3-4. p. 242 GYOSZ Közlemények, 1903. 7. 4-17. p. 243 GYOSZ Közlemények, 1903. 9. 34-36. p.
